!!! Újra lesz gerinctáborunk Toszkánában !!!

Tavaly már kétszer táboroztunk itt, és annak ellenére, hogy ritkán megyek vissza azokra a helyekre ahol már jártam, ezt az utat minél többször megyek, annál jobban várom!

A helyszín:

A La Chiara di Prumiano egy hagyományos toszkán birtok a szőlőtőkékkel teli dombok, és a kis hangulatos olasz falvak között. Zseniális hangulatú hely, ahol  

• • Minden reggel geirncórákkal kezdeni a napont Bene Mátéval ( csak itt tart ilyet)
    • Kirándulni Firenzébe, Sienába, San Gimignanoba
    • Relaxálni, egyenetlen talajon járni a toszkán borvidéken kb. maga a teljes kikapcsolódás.A félpanziós ellátást pedig Madonna volt privát séfje készíti el.Ez a tábor kb. olyan,  mint régen az iskolás osztálykirándulások, csak közben Toszkánában vagy, jól érzed magad, és a tartásod is akkorát javul, mintha otthon hónapokig ezzel foglalkoztál volna…)Olvass tovább a részletekért:

     

Gerinctábor Toszkánában – 2018:

A gerincbarát nyugalom a toszkán hegyek között…
(2018 júli 30-aug5.)

Gondolkodtál már azon, mennyire jó lenne :

• Elvonulni, és kicsit magaddal – ill. a gerinceddel és az egészségeddel – foglalkozni, a munkád, a családod hisztijei, a telefonod, az emailjeid, és a napi rohanás nélkül?
• Mindezt úgy, hogy minden reggel Bene Máté segítségével dolgozol a gerinceden
  – csak itt tart NMPT órát –  hogy ezzel egy hét alatt akkora lendületet kapjon a gerinced állapota, ami az otthoni a pörgésben hónapok alatt sem történhetne meg?
• Külföldön kikapcsolt mobillal időzni, miközben Madonna személyi szakácsa főz Rád
• Elmenni Firenzébe, Sienába, San Gimignanoba, esetleg gyógyfürdőzni egyet a természetben, könnyeden mozogni, vagy csak relaxálni és járkálni a festői toszkán tájban?Ha igen, akkor ez az út érdekes lehet Neked!!!

A helyszín:

A La Chiara di Prumiano egy jellegzetes, toszkán tájba illeszkedő birtok, nagy terekkel, borokkal, zongorával és fantasztikus hangulattal.

Az ételek alapanyagait biokertben termelik. Töltődésre, relaxációra, önmagaddal foglalkozásra, a legjobb lehetőség.

Én introvertált emberként elég óvatosan szervezek tábort bármikor – bárhová, de a tavalyi tapasztalat azt mutatja, hogy Cortine bárki számára pont az ideális helyszín a töltődésre, kikapcsolódásra, barátkozásra.

Programok:

• Minden reggel 45 perc porckorong.hu-s gerincgyakorlatok Bene Mátéval (ADT, NMPT )

Ezek a porckorong.hu lényeglátó gerinckorrekciós és tartás/mozgásminta korrekciós gyakorlatai. Az autodekompresszióval a sérvek és a degeneratív gerincproblémákat kezeljük, az NMPT mozgásrendszere pedig – itt elsősorban ezzel fogunk foglalkozni – a sérv “után” maradó rossz mozgásminták “kipucolására”, így a kiújulások és újabb problémák elkerülésére valók. Az NMPT akkor is nagyon hasznos, ha valaki “még” nem gerincbeteg, csak mondjuk ülő munkát végez, mert végtelen lényeglátással segít a testben visszaalakítani azokat a természetes mozgás és tartásmintákat, melyek az ülés miatt kialakuló gerincproblémák esélyét minimalizálják.

• Autentikus, de mégis kényelmes és tágas szállás (2-3 ágyas, tágas szobákban)
  (Ha párban jössz, akkor mindenképp jelezz, és akkor más nem lesz veletek, ha egyedül jönnél, akkor
  összepárosítunk egy kompatibilis csapattárssal. )
• Közösen/önállóan szerveződő kirándulások Firenzébe, Sienába, és San Gimignanoba
  (a világ egyik legjobb fagyijának a kóstolása)
• Eszméletlenül finom vacsorák ( természetesen nem csak vega) 
• kikapcsolódás, töltődés, madárcsicsergés, olasz vendégszeretet
• lehetőség Bagni di Petriolo misztikus fürdőjének meglátogatására Siena közelében
• hihetetlen szépségű táj..
• borkóstoló igény szerint ( ha már a Chianti térségében lakunk  )
• Fakultatív relaxációk és túrák a közeli erdőben

Részvételi díj:

Ha július 4-ig jelentkezel, akkor a 768 € helyett 597 €/ fő 7 napra
(hétfőtől vasárnapig), mely tartalmazza a szállást, az ellátást és a foglalkozásokat.
Sajnos júli. 4 után már nem tudjuk a kedvezményt biztosítani.

A részvételi díj tartalmazza:

• A szállást, a reggeli gerincórákat ( NMPT), a délelőtti brunchot és a vacsorát (helyben termesztett, bio alapanyagokból elkészítve) valamint egész nap a tea, kávé, víz, és gyümölcsök fogyasztását, a medence használatát, a keddi gerincelőadást, és két db. délutáni gerincterápiás jóga vagy relaxációs órát.Lesz-e felmerülő pluszköltség: 

Fontos: nem utazási iroda, hanem a porckorong.hu vagyunk, így a szállás és a programok tekintetében rejtett költségektől, vagy ott kiderülő járulékos költségektől nem kell tartani.

Egyetlen dolognak van pluszköltsége, ha glutén v. laktózmentes ételre  van szükséged. Ebben az esetben a konyhának külön kell főznie, amit 25 euró/hétért tudnak biztosítani.

A spontán szerveződő toszkán kirándulások jelenthetnek még minimális pluszköltségeket, de max. a buszjegy, belépőid, a benzinpénz, és a fagyi erejéig. A “fakultatív” kirándulások sem úgy fakultatívak, hogy extra költséggel járnak.  Firenzébe busszal megyünk be – a városkánkból megy pár euróért – hogy elkerüljük a kaotikus firenzei parkolási helyzetet – Siennába pedig telekocsi megoldással, ott a parkolás fog pár euróba kerülni a városi parkolókban.

Külön ételre kis eséllyel lesz szükség, mert a konyha nagyon bőséges, és elképesztően finom ellátást biztosít. A szálláson becsületkasszás módszerrel lehet bort venni, ez jelenthez még költségeket ill. a borkóstoló ára nincs benne a programban, de oda csak az megy, aki szereti az ilyesmit. 

Utazás :

Ezt a részvételi díj nem tartalmazza, a helyszínre jutást neked kell megoldanod!
A szállásra július 30-án 17 óráig kell megérkezni.

Több lehetőség van a megközelítésére:

•  Autóval:  Az autós érkezést javasoljuk, Budapestről kb. 10 óra az út. (Én nem vagyok annyira a tájékozódás mestere, de már első alkalommal könnyedén megtaláltam a helyet. ) A jelentkezőknek a visszaigazoló emailben pontos útmutatást és GPS koordinátákat küldök, így kb. Prumiano eltéveszthetetlen.
• Telekocsi:  sajnos telekocsi utasokat már nincs módunkban fogadni, viszont nagyon várunk olyan autósokat, akik szállítóként – benzinköltség és autópályadíj megosztás fejében elhoznának emiatt várólistán lévő útitársakat.

• Fontos:

A jelentkezés után mindenképp írd meg, hogyan érkezel, és a telekocsik összehozásában is szívesen segítünk, de erről minden benne lesz a visszaigazoló emailben!

Szállás:

A La Chiara di Prumiano egy jellegzetes toszkán birtok. ( lsd. fotók )
Az elhelyezés 2-3 ágyas saját fürdőszobás szobákban.
A szobák tágasak, autentikus toszkán stílusúak.

Pár száz méterrel a szállás mellett egy úszómedence is rendelkezésre áll.

Kiket várunk:

A tábor 110%-ban a kikapcsolódásról, a nyugalomról és a gerinc egészségéről szól, de ahhoz, hogy maradéktalanul jól érezd magad, fontos, hogy már egy jó ideje ne legyél akut állapotban. Itt most a prevencióval, a mozgásminták korrekciójával, és az aktív pihenéssel fogunk foglalkozni, tehát inkább a rehabilitáció, a feltöltődés, a helyes minták kialakítása a cél, nem a terápia.

Akkor érdemes jönni, ha a gerincproblémáddal “elvagy”, és már nem akadályoz a hétköznapi életedben, és azt akarod, hogy a tartásod, mozgásod, a gerinced és az ízületeid stabilitása közeledjen a tökéletes felé.

Ha már viszonylag zavartalanul és félelem nélkül sportolsz / dolgozol, csak “ki akarod maxolni” a gerinced egészségét, és ehhez keresel egy nyugodt, de aktív hetet, akkor vagy a legjobb helyen.

Érdemes nem most jönni  táborba akkor, ha még nem tudsz félelem nélkül sétálni, mozogni, óvatos gerinctornát végezni. Ilyenkor inkább egy ADT kolléga megkeresése javasolt és jövőre várunk ugyanitt!

Helyfoglalás:

180 Euró előleg befizetésével lehetséges a szállás részére.
(ez része a teljes díjnak, abból a helyszínen levonásra kerül)

Ha online nem tudsz devizautalást bonyolítani, abban én sajnos nem, de a számlavezető bankodban pillanatokon belül tudnak segíteni.

Jelentkezés:

Mi történik, ha kitöltöd a jelentkezési  lapot?

Öt percen belül küldünk egy visszaigazoló emailt, amiben minden fontos paramétert megtalálsz a jelentkezésed véglegesítéséhez. ( Hová kell utalni, hol érsz el minket, hová tudsz írni ha bármilyen kérdés adódik, pontos cím és GPS koordináták, hogy mikorra és hová kell megérkezni, stb…)

Kérdés esetén írj nyugodtan az info@porckorong.hu-ra

A helyek száma sajnos limitált, és több, mint az egyharmada már most, még a kihirdetés előtt elfogyott a tavalyi résztvevők körében.  A tábor tavaly is nagyon hamar betelt, és várólista alakult ki, így ha úgy érzed, ott a helyed, akkor jelentkezz mielőbb!

The post Gerinctábor Toszkánában Bene Mátéval… ( júli.30-aug.5) appeared first on Porckorong.hu.

Gábor a rendelőben mesél:

“Folyamatosan zúg a fülem. Eleinte nem mindig zúgott, így kevésbé zavart. Aztán állandósult, és talán stresszre mindig kicsit romlott. Kivizsgáltak már mindennel. Agydaganatom nincs, a fülész azt mondja, hogy azon a téren teljesen rendben vagyok, a keringésem rendben van, és nyaki gerinc MRI-m is csak egy kis kiegyenesedett lordózist és meszesedést ír, ami a reumatológus szerint szinte mindenkinek van. Ettől függetlenül már nagyon el vagyok keseredve, mert folyamatosan zúg… Jártam már mindenhol…Néha beszédülök, és egyre többször céloznak rá, hogy pszichiáterhez kellene mennem, mert hipochonder vagyok, pedig esküszöm nem vagyok hülye és tényleg állandóan hallom ezt…”

A történet túl tipikus, és mostanában túl sok embert érint ahhoz, hogy itt a porckorongon ne foglalkozzunk vele.

Sajnos a nyaki gerinc az állkapocsízületre való hatása miatt könnyen eredményezhet ilyen tüneteket – akkor is, ha önmagában a képalkotó eljárások ereményein sok gond nincs vele – mert ezen a téren inkább a tartása, a napi szinten felvett helyzete lesz a fontos tényező.

Pálinkás Rita (ADT) írása nyomán összeállította: Bene M.

A nyaki gerinc rossz tartása azon túl, hogy nyakfájdalmat, gerincsérvet és esetleg karba sugárzó tüneteket okoz, nagyon könnyel lehet olyan valószínűtlen tünetek forrása, mint a:

• fülzúgás,
• szédülés,
• egyensúlyzavar,
• bizonytalanság-érzés,
• állkapocsízület (temporo-mandibularis ízület, TMJ) problémái,
• fogcsikorgatás,
• esetleg migrénes fejfájás és vérnyomáskiugrás.

Nézzük meg, hogy hogyan, és mi lesz rá a megoldás:

Sajnos a fülzúgástól szenvedő páciensek sokszor sok eredménytelen vizsgálat, aztán még több kétes módszerrel dolgozó alternatív terapeuta kezelésével a háta mögött sokszor már erősen elkeseredettek. Előfordul, hogy egy idő után kizárásos alapon pszichés eredetűnek titulálják a problémájukat, egyszerűen azért, mert a beteg MRI felvételein és egyéb leletein  “semmi” nincs. Ez további feszültségeket és bizonytalanságokat okot, pedig a beteg teste nagyon árulkodó lehet. Ellenben ha erre nem, csak a leletekre nézünk rá, akkor a probléma oka nem biztos, hogy felismerésre kerül…

Hogy megértsük, hogy a nyaki gerinc és az állkapocs ízület hogyan tud fülzúgást és szédülést okozni, előbb tegyünk egy kis evolúciós utazást, és nézzük meg, honnan származnak ezek a részeink.

Bár a nyaki gerinc és az állkapocs nagyon régi találmányok,  az első gerinces ősünk, a primitív hal még egyikkel sem rendelkezett. Táplálkozni úgy táplálkozott, hogy ráúszott az elfogyasztandó finom falatra és magába engedte azt, nyakra pedig nem volt igazán szüksége, mert ha valaki bántani kezdte volna, akkor egy villámgyors mozdulattal egyszerűen megfordult, és elcikázott a tetthelyről.

Az evolúcióban mindig először az igény jelenik meg valamire (szükséges funkció) ami magával hozza az adott testrész (struktúra) kialakulását vagy adaptálódását az új körülményekhez. Amikor a régi rokonunk kimászott a vízből, akkor hirtelen kínos lett számára, hogy nem tudta megnézni, hogy a hátát egy jóbarát piszkálja, vagy egy ellenség eszi-e éppen, így szükség lett egy nyaki szakaszra – ezért alakult ki a hüllők magasságában a forgatható, mobil fej.

Az állkapocs ugyanilyen hasznos dolognak tűnt:

A halak testét szelvényes kopoltyúívek erősítették, amiből az első két kopoltyúív alakult át állkapoccsá, ami eleinte így több csontból  állt. Aztán szintén a hüllők magasságában feleslegessé vált a sok csontból álló állkapocs, egyre jobban hallani viszont a túlélés szempontjából nem jött rosszul, így az állkapocs hátsó csontjai idővel átalakultak a kis hallócsontocskákká és a szempontunkból most irreleváns nyelvcsonttá.

Emiatt a közös származás miatt az állkapocs és a fül:

• fizikailag nagyon közel helyezkedik el egymáshoz – az állkapocsízületet fejét és a fül belsejét csak egy vékony hártya választja el egymástól.
• egy sor őket mozgató izom beidegzése a közös eredet miatt rokon –  így ha az egyik izomzata túlfeszül, az jó eséllyel hatni fog a másikra is.
  

Pár szó az állkapocsról:

Az állkapocsízület egy bonyolult rendszer. Száj nyitása során először – kb. 30 fokig – egy sima forgómozgást végez, ezután az ízület feje előre csúszik. ( ha bedugod az ujjad a füledbe, és kinyitod a szád, pontosan érezni fogod ezt. )  A kopások elkerülése végett a csúszófelszínek között  az állkapocsban is elhelyezkedik egy porckorong, ami együtt csúszik a mozgó felszínekkel.

Ez a mozgás persze csak akkor lesz problémamentes, ha az ízület megfelelő helyzetben, egyensúlyban van.
( egy kicsit olyan, mint az autóknál a jó futóműbeállítás)

Az állkapcsot két nagyon erős izom zárja: a rágóizom – m.masseter – és a fej oldaláról lefelé húzódó izom – temporalis.
Ill. két erős ízom húzza vissza az előre csúszás után: ezek az úgynevezett pterigoid izmok.

Ezeknek kell pont úgy, pont arra és pont akkor húzni, amerre kell – már ha el akarjuk kerülni az állkapocs kattogását, beakadását, az éjszakai izomlazításra törekvő fogcsikorgatásokat…

De miért emlegetem ennyit az állkapcsot, amikor alapvetően a fülzúgásról és szédülésről van szó?

A mai terápiás formákkal általában az a probléma, hogy mindent lokálisan, az adott ízületen belül akarunk megoldani. Ha fáj a térdem, akkor a térdet kezelem, ha probléma van a gerincemmel, akkor homorításokat csináltatok a porckorongok centralizálására, de arra már ritkábban gondolunk, hogy a probléma oka akár egész máshol is lehet, a gond máshonnan eredhet. Pedig ahogy Dianne Lee, a zseniális fizioterapeuta-kutató mondja, általában nem a bűnöző kiabál, sokkal inkább az áldozata – ő jelen analógiánkban a tünet.

Ergo egy mozgásszervi  probléma oka legtöbbször nem ott van, ahol a fájdalom vagy a tünetet megjelenik.

A fülzúgás és szédülés kérdéskörével pedig az a gond, hogy sokszor már az is időbe telik, mire kiderül, hogy egyáltalán egy mozgásszervi eredetű gondról van szó, és onnantól pedig lokális szinten sokszor megáll a tudomány…

Pedig a megoldást a nyaki gerinc helyzete sokszor gyorsan mutatja meg:

Az ember nyaki gerince egy homorú (lordotikus) ívet kellene, hogy alkosson. A nyaki gerinces anyagaimból már pontosan tudod, hogy a porckorongok és a nyaki gerinc kisízületei számára ez a homorú ív az ideális pozíció. Ilyenkor a gerincet felépítő szövetekre természetes terhelés hárul, senki nem kap túlterhelést. Azonban a nyak helye íve nem csak a nyaki gerinc alkatrészeinek a boldogságához szükséges.

A nyak működése ill. a nyaki csigolyák elhelyezkedése nagyon erősen összefügg az állkapocs helyzetével és izmainak a tónusával. A nyak és a fej izmai, a fejtető kötőszövetes lemezén keresztül szoros összeköttetésben állnak egymással, és az állkapocsízületet körülvevő szalagokkal, izmokkal (m. temporalis, m. masseter), így ha a gerincünk görbületei megváltoznak  (pl. számítógépes munka miatt kigyenesedik a lordózis), akkor az állkapocs ízület helyzete is kénytelen vele változni.
( Pont ugyanúgy, hogy ahogy  vállak előreesnek, a felkar berotálódik, a váll elülső részén húzódó szalagok és izmok nagyon rövid idő alatt zsugorodnak ilyenkor )

Ha fej előre kerül, és a nyaki gerinc normális lordotikus íve (homorulata) kiegyenesedik, az azt jelentené, hogy az arcunk a földet nézni, viszont így nekimennénk az első villanyoszlopnak, ezért a testünk a nyaki gerinc visszafelé törésével ezt a pozíciót korrigálni fogja.  A nyaki gerinc kiegyenesedett íve ezzel egy ponton megtörik, hátrahajlásba kerül. Ez a helyzet fokozott tónusra kényszeríti a nyak hátsó részén elhelyezkedő izomzatot.

A gond, hogy bármilyen tónusfokozódás keletkezik a nyaki hátsó izmaiban, az erős hatást gyakorol az állkapocsízületre. Ebben a helyzetben az állkapocsízület feje hátrafelé csúszik, ami viszont fokozott tónusba hozza a rágóizmot.(m.masseter). Ebben a helyzetben az ízület mozgása is megváltozik, nem jön létre pontosan az a fajta csúszó mozgás, ami ideális lenne, így túlterhelődik az ízület mögött húzódó szalag, a porckorong, válhat kattogóssá és nyak asszimmetriáitól függően asszmmetrikussá az állkapocsízület működése is.

És itt kezdődnek el a gondok a fül környékén is:

A fülzúgás és szédülés kialakulásának lehetséges mozgásszervi okai:

• Ha az állkapocsízület feje hátrafelé nyomást gyakorol a fül belsejére, az túlterhelődése steril gyulladással reagálhat, és mivel átlagosan 1,5-2 mm távolság van az állkapocs ízület csontosan buci feje és a belsőfül között – a kettőt egy vékony hártya választja el egymástól –  így a gyulladásos folyadék-felszaporodás ráterjedhet a belsőfülre is, ott okozva olyan rafinált tüneteket, mint a fülzúgás, vagy szédülés. Ilyenkor a problémát bár a steril gyulladás okozza, az eredendő ok maga szimplán mechanikai.
•  Ok lehet az Eustach-kürtöt mozgató izmok funkciózavara. Az Eustach kürt egy “szemétledobó” járat, ami a garatot köti össze a középfüllel. A feladata a középfül nyomáskiegyenlítése (pl. repülővel fel- és leszálláskor) és a belső fülben keletkező váladék elvezetése. A kürtöt nyitó-záró és az állkapocsízület mozgásában szerepet játszó izmok (mm. pterigoidei) beidegzése megegyezik, ezért fordulhat elő, hogy ha az állkapocsízületben túlterhelés keletkezik, és a pterigoid izmok sokáig kénytelenek túlfeszülni, akkor az idegrendszer szoftvere “lefagy” és elkezdi az azonos beidegzéssel rendelkező,  az eustach kürt nyitásáért és zárásában felelős izmokat is rosszul, rosszkor működtetni. Ilyenkor jellegzetesen bizonytalanság érzést, tompa szédülést, olyan furi érzést a fejben érez a páciens.
• A hirtelen vérnyomáskiugrás (általában alacsony vérnyomású embereknél) tisztán nyaki gerinc eredetű. A nyaki izmok túlterhelődését már részleteztük, ami nem csak az állkapocsízületre hat. A lordosis egy ponton megtörik, emellett feszesek a nyaki izmok, beszűkítik a koponyába vért szállító egyik fontos verőér az a vertebralis keresztmetszetét. (Ez nagyjából úgy néz ki, mint amikor megtörünk egy kerti locsolótömlőt.) Az agy vérellátását mindenképpen biztosítani kell, így akár extrém mértékben megemelkedik a vérnyomás a (ameddig az alagút vissza nem nyeri eredeti alakját), vagy az ember olyan testhelyzetbe nem kerül (pl. háton fekvés), ahol megszűnik az ér elnyomódása.
• Migrén jellegű fejfájás is gyakori az ilyen embereknél, mert ha az a. vertebralis keringése nem megfelelő, akkor összeszűkülnek az agyi erek, ami a fejfájás oka. Másik oka, ha a TMI rossz helyzetű, izomfeszesség alakul ki a rágóizmokban, az ingerbe hozza a fej kötőszöveteiben lévő érzőideg végződéseket, mely szintén fájdalomként jelentkezhet.
• Az előrehelyezett fejtartás egyébként több irányból tud fejfájást és szédüléses tüneteket okozni: a két legfelső nyakcsigolya és a koponyacsont között kis izmok feszülnek. (suboccipitalis izmok, 4 kicsi izom)Ezek feladata a fej térbeli elhelyezkedésének érzékelése és beállítása. (Fajlagosan ezek az izmok tartalmazzák a legtöbb helyzetérzékelő receptort.)Részben ezen izmok tónusából kalkulálja ki az idegrendszerünk, hogy milyen tónusra van szükség, hogy újra és újra beállítsa a mindenkor szükséges  testtartást.Előrehelyezett fejtartásnál ezek az izmok is állandóan fokozott tónusúvá válnak, így a zsugorodásuk után kóros információt közvetítenek az idegrendszer felé, így bizonytalanság érzés, egyensúlyvesztéses helyzetek alakulhatnak ki. Pl. sok idős embernél ez az oka az egyensúlyvesztésnek (háti domborulat fokozódása pl. csontritkulás vagy helytelen testtartás miatt).
• A fent leírt tünetek megjelenhetnek önállóan, vagy a TMI érintettségével is (pattanó, kattanó hang száj nyitásakor- zárásakor, fájdalom az ízület területén, fogcsikorgatással.)

Teendők:

Úgy vagyok vele, hogy egy adott problémát egy jól felépített terv alapján a legcélszerűbb megoldani. Ez abban az esetben, ha a fülzúgás vagy szédülés nyaki  – állkapocs ízületi eredetű, legtöbbször a következő:1. állítsuk helyre a nyaki gerinc görbületét – enélkül tartósan biztosan nem megy.

Ehhez újra meg kell nyújtani a nyaki gerinc rövidült hátsó szalagjait, hogy a lordózis vissza tudjon állni, ami a helyes állkapocsízületi helyzet minimumfeltétele.

2. a legtöbbször a problémához egy erős pszichés faktor társul. Ezt meg kell oldani.

A legősibb izmaink a nyak hátsó izmai, melyek egy kiegyenesedett ív esetén tónusfokozódáskor automatikusan erősítik a tüneteket. A betegek egy idő után “ráfeszülnek” a kérdésre – szomatizáció – ami tetézi a helyzetet. Meg kell tanulni tehát mindenek előtt “elengedni” , belelazulni a tünetbe, hogy elkerüljük a tünet -félelem- stressz -fokozódó kompresszió – erősebb tünet ördögi körét.

3. a nyaki gerinc helyzete a váll, az ágyéki és háti gerinc helyzetével erősen összefügg, ergo lehetséges, hogy tovább kell mennünk – hiszen ha a derék rosszul működik, akkor a nyak is rosszul fog. Ez az “alapozás” általában szintén megoldandó kérdés.

A terapeutának tehát addig kell “mennie a mozgásrendszeren” amíg meg nem találja azt az alkatrészt, ami a rossz pozícióért felelős. Ha erre nem hajlandó, akkor a siker nem lesz tartós. Az NMPT mozgásrendszere megelőzés / rehabilitáció célból automatikusan törekszik a fenti balansz kialakítására.

4. Ha szükséges, akkor lokálisan is jól jön egy kis segítség: egy állkapocsízületi manuálterápia segít az ízület helyes mozgásait, ideális helyzetét beállítani. Ennek tartósan persze csak akkor van értelme, ha a nyaki gerinc lordózisa már lényegesen javult.

Pár gyors tipp:

• Mindenek előtt egy alapos kivizsgálás!Rengeteg minden okozhat szédülést, fejfájást – így mielőtt elkezdesz ebben az irányban gondolkodni, keresd meg a pontos okát. Fordulj orvoshoz, és felejtsd el a netes öndiagnózist és a betegfórumok olvasgatását.
• A probléma eredetének a megoldásában egy autodekompressziós gyógytornász, vagy egy témában felkészült NMPT instruktor tud segíteni, mert ők nem a következmények következményeinek a következményeit, hanem az okot szüntetik meg.
• Ha minden lelet negatív jót tehet a jóga – a gyakorlatok automatikusan dolgoznak a helyes testtartás kialakításán, az előrehelyezett fejtartáson, vállak helyes pozícióján, ezáltal a nyaki és állkapocsizmok tónusát is csökkentik, ráadásul segít a problémában mindig valamilyen szinten szerepet játszó krónikus feszültség enyhítésében.
• Az erőszakos fej hátratolás – asztalfiók betologatások – nem javasolt, fokozza a nyakizmok tónusát az elülső területen, nem közeledik a mozgás a normál mintához.
• A lapocka, váll megfelelő helyen tartásához a megfelelő izmok erősítése szükséges (pl. trapéz alsó rostok), a felső terület relaxációja mellett (trapéz felső, lapockaemelő… stb.). Nem megfelelően végzett erősítés fokozhatja a kompressziót, és ezáltal a tüneteket.
• Nyaki homorulat visszaalakítása elengedhetetlen. (egy NMPT instruktor sokat tud segíteni a ebben. )
• Sokat segít valamilyen relaxációs módszer  -a rossz testtartás lehet krónikus stressz következménye is, ezen segít a relaxáció – elsajátítása, vagy valamilyen pörgős sport gyakorlása, ami átmenetileg kompenzálni tudja a krónikus stressz hatásait.
• Manuálterápia – csak orvos és gyógytornász alapvégzettségű szakemberhez forduljunk!

Ha bővebben érdekel a téma, itt csináltam róla egy videót is:

The post Fülzúgás – szédülés : nyaki gerinc és állkapocs ízület eredettel… appeared first on Porckorong.hu.

The post Porckorongsérv és szomatizáció – amikor a tünet nem a gerincedből, hanem az agyadból érkezik… appeared first on Porckorong.hu.

A kiszakadt porckorogsérves páciensek igen gyakran keserednek el, hiszen valószínűleg ők kapják a legtöbb negatív üzenetet a betegkarrierjük során. A “csúnya” MRI leleten éktelenkedő “óriási” kiboltosulás, a nagy fájdalom, a porckorongsérves betegfórumokon található negatív üzenetek pont ellentétben állnak a tudomány álláspontjával:

• a kiszakadt sérvek 96%-a akkor is felszívódásnak indul, ha semmit (!!!) nem csinálunk vele.
• a 46%-a akkor is magától meggyógyul, ha a beteg semmiféle (!!!) terápiát nem kap.

Péter esete tökéletes példa arra, hogy mi történhet akkor, ha az ember nem hagyja magát befolyásolni a negatív üzenetektől, hanem keres egy olyan szakembert ( ADT)  aki lelkesen, őt partnerként kezelve, célorientáltan kezd neki a gyógyitás KÖZÖS folyamatának!

Tanulságos sztori, érdemes végignézni!

The post A súlyos kiszakadt porckorongsérv gyógyulása – műtét nélkül /Péter esete/ appeared first on Porckorong.hu.

Gerincpanaszok esetén természetesen első választásnak a célzott gyógytornát ajánlom, ezek közül is az autodekompressziós (ADT)  terápiát. Ettől függetlenül előfordul, hogy a fájdalom csillapítására is szükség lehet.

Ebben a cikkben a legenyhébbtől a legerősebb gyógyszerek lehetőségein és lehetséges mellékhatásain megyünk végig.

Dr.Nyéki Gabriella írása.

Ma már pontosan tudjuk, hogy a régi „kímélet – ágynyugalom” gyakran káros tanácsával szemben a mielőbbi mozgás elkezdése, az aktivitás megtartása, és a pozitív hozzáállás az egyik legjobb út a gyors gyógyulás felé.

Ettől függetlenül előfordul, hogy gyógyszerre, kiegészítő terápiára van szükség.

Ebben az esetben az ADT-vel párhuzamosan a következő
lehetőségek állnak a rendelkezésünkre:

1. A tradicionális gyulladáscsökkentéssel kell kezdeni:

• borogatás,
• jegelés,

A fentiek gyengéd úton segíthetnek a fájdalom és gyulladás csökkentésében.

Hatásmechanizmus: 

2. Ha ez nem volt elég, akkor nem szteroid gyulladáscsökkentő kenőcsökkel folytathatjuk a terápiát.

Ezek recept nélkül kapható diclofenac hatóanyagú krémek, melyek a gyulladás csökkentésében tudnak segíteni.

3. Ha a gerincpanaszok és a gyulladás valószínűsége továbbra is fennáll, akkor szájon át szedhető, nem  szteroid gyulladáscsökkentő tablettákra térünk át.

A nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek gyakori alkalmazása esetén megnő a  mellékhatások valószínűsége, például nemkívánatos vesebántalmak, vérzési problémák, továbbá gyomor-és bélnyálkahártya- fekélyek kialakulása.

4. Több hete fennálló  és oki szintű mozgásterápiára sem szűnő gerincpanaszokra  alkalmazhatjuk a helyi, a gyulladt ízületbe adott kortikoszteroid injekciót.

A test különböző részeinek, döntően a mozgásszerveknek kortikoszteroid injekcióval való infiltrációja a gyulladáscsökkentő hatása miatt a reumatológusok egyik leghatékonyabb módszere.  A gyorsan felszívódó kortikoszteroid injekciók helyét mára már átvették az elhúzódó felszívódású (úgynevezett depot) készítmények, melyek az infiltráció helyén tartósan magas koncentrációt elérve hosszú távú gyulladás csökkentő hatást biztosítanak.

Lehetséges mellékhatások:

A peri-illetve intraartikulárisan, esetleg lágyrészbe adott injekció előbb-utóbb felszívódhat a szisztémás keringésbe, így még a legnagyobb odafigyelés mellett is járhat mellékhatásokkal. Emellett az injekcióban illetve infúzióban adott szereknek a fő veszélye, hogy az injekciós tűvel fertőzést juttathatunk a szúrás helyén a szervezetbe és az ízületekbe, de ez minden injekciós kezelésre igaz, ami kellő körültekintéssel elkerülhető.

5. A végső esetben, a kortikoszteroid készítmények adása jön szóba. 

Itt a számos mellékhatás inkább a szteroidok tartós adása utána jelentkezik, pl. a csontritkulás, vízvisszatartás.

Itt a  praxisomban a két leggyakrabban észlelt mellékhatást emelném ki:

• akár EGY szteroid tartalmú injekció is felboríthatja a vércukor szintet
• és emelheti a vérnyomást –  a vérnyomás ingadozás akár több héten át eltarthat.

A szteroid blokádoktól sokan félnek. Mint minden terápiára itt is igaz, hogy a várható haszonnak meg kell haladnia a kockázatot.

Összefoglalva:

Soha ne felejtsük el, hogy a megfelelően végzett autodekompressziós terápiával (ADT) , az otthon végezhető tornával hosszú távú gyógyulást érhetnek el  a gerincpanaszokkal élő páciensek, míg a fájdalomcsillapítás csak átmeneti hatású, a célja, hogy mielőbb jussunk el a szabad mozgásig – így a valóban érdemi terápiáig.

Dr.Nyéki Gabriella

Nyéki doktornő elérhetősége:
Debrecen környéke.
Időpont egyeztetés telefonon:  06 30 466 06 27
​

The post Gyógyszerek és gerincsérv – így segíthetnek és így árthatnak… – Dr.Nyéki Gabriella írása appeared first on Porckorong.hu.

Dávidné Carutasu Gabriella DSGM szakgyógytornász és Bene-ADT terapeuta vagyok.

Fiatal korom óta a gerincem egy Scheuermann-betegség következményeit viseli, de ez minimálisan sem gátolt meg abban, hogy aktívan Taekwondózzak. Valószínűleg a sportnak köszönhető, hogy a Scheuermann ellenére is hosszú ideig egyensúlyban tudtam tartani a gerincem általános állapotát.

Két éve viszont egyre jobban kezdett fájni a hátam és a derekam, a lumbális szakaszomon pedig megjelentek a szegmentális instabilitás tipikus jelei.

• Nem tudtam kiegyenesedni,
• a hasizmaim befeszültek,
• és a csípőm mozgástartománya is beszűkült.

Ennek eredményeként az edzéseimen nem tudtam úgy bemutatni a gyakorlatokat, ahogy kellett volna. Aztán egy nap arra ébredtem, hogy zsibbadt a bal lábam, a vádlimban nem volt erő, gyakorlatilag nem tudtam járni.

Beindult a szokásos protokoll / gyógyszer, torna, pihenés/. De sajnos változás hetek alatt sem következett be.

A gyógytornász – fizioterapeuta barátnőm egy gerincsérv témájú információkutatás közben talált rá Bene Máté gerinc.hu oldalára. Az autodekompressziós módszer számunkra új szemléletet, lehetőséget kínált, ráadásul az első képzés is pont akkor indult. Rögtön jelentkeztünk…

Közben- „hogy a saját bőrömön is megtapasztalhassam az ADT-t  ” – két héttel a képzés előtt egészen konkrét akut tüneteim lettek, kegyetlenül marcangolta a fájdalom a combom hajlító oldalát. Hiába próbálkoztam elmulasztani, nem használt semmi, még az erős gyógyszerek is alig.

Nem véletlenül: a friss MRI-m szerint a porckorongsérvem jelentősen nyomta az S1.es ideget.

Eljött a tanfolyam ideje és én elhatároztam, hogy mindenképpen részt veszek rajta, de mivel járni épp nem tudtam,  elvittek… 

Háztól házig.:)
Szerencsére, ha menni nem is, de ülni már bírtam – sok fájdalom csillapítóval.

• Megkezdődött az oktatás, végeztem a feladatokat.
• Másnap picit jobb lett, harmadik napra már sétáltam is egy kicsit.
• Otthon folytattam a gyakorlást, naponta többször.

Az ADT kívülről könnyűnek tűnő mozdulatai egyáltalán nem voltak könnyűek!

• A megrövidült, merev izmaim lassan engedtek csak ki. Amikor fájt, tornáztam és egyre jobb lett.
• Elkezdtem gyalogolni is egyenetlen talajon, fokozatosan emelve a távot.

Egy hónap múlva újra tudtam munkába állni, ami szinte csodának tűnt a megelőző négy hónap vesszőfutása után.

Dévény-terapeutaként fokozott és egyoldalú fizikai terhelés éri a problémás gerincszakaszomat, ezért eleinte még a babákkal végzett munka szüneteiben is megcsináltam a gyakorlatokat. A hosszú ideje fennálló tünetek megszűnése, hibás mechanizmusok leépítése, a helyes beidegzések kialakítása, megfelelő izomműködés létrehozása persze hosszú, időigényes folyamat.
Terapeutaként is ezt kell megértetni a beteggel, ezt kell megérteni betegként és megállás nélkül gyakorolni  kitartóan!

A legnagyobb öröm, hogy hamarosan újra elkezdhettem taekwondózni.  

Edzéseimbe is beépítettem autodekompresszió, majd az NMPT egyes gyakorlatait, hogy a tanítványaim gerince is egészséges lehessen. A gerincproblémáim miatt jó pár évig nem tudtam magasabb danfokozatra lépni, mert képtelen voltam bizonyos mozdulatokat kivitelezni.

Most remélem ez is hamarosan sikerül!

A gerincem degeneratív elváltozásai sok évtizede fennállnak, és sajnos tisztában vagyok vele, hogy nálam a Scheuermann is egy jelentős nehezítő tényező, ami miatt mindig kompenzálnom kell a gerincemben fellépő statikai hatásokat.

Az egyensúlyt – hogy egyenes és egészséges tudjak maradni, ill. szabadabban tudjak mozogni, komolyabb fájdalmaktól mentesen tudjam élni a mindennapjaim-  a rendszeres autodekompressziós kezelés, és a taekwondo edzés teremti meg – mert a modern tudomány – és az ADT szerint – erről sem szabad lemondani.

Megtapasztaltam, hogy az autodekompressziós terápia ( ADT ) és az NMPT torna  – annak, aki változtatni és tenni akar önmagáért – lehetőséget kínál az egészségesebb élet felé!

Lehetőség, hogy ne kelljen föladni az álmainkat még életkorunk előrehaladtával sem!

The post Igy gyógyul a porckorongsérvből az ADT gyógytornász – aki civilben taekwondo mester… appeared first on Porckorong.hu.

A gimnáziumi matek előkészítőnkön a tanár bedobott egy versenyt:

Egy kört kellett meghatározott számú vonallal meghatározott számú részre osztani.
A vetélkedés azzal kezdődött, hogy először egy vonallal ketté…
Természetesen mindenkinek azonnal sikerült a dolog.

Aztán jöttek az egyre bonyolultabb és bonyolultabb feladványok.
Az egész időre ment.

Aki először megoldotta a problémát, annak fel kellett tennie a kezét.
A tizedik feladat már annyira összetett volt, hogy hasítani kellett fejben… Egyre több idő telt el a feladat kiadása, és a megoldás első kézfeltartása között.

Teljesen eluralkodott rajtunk a versenyszellem.

Szinte érezni lehetett annak a feszültségét a teremben, ahogy egyre gyorsabban és olajozottabban forogtak a fogaskerekeink.
Frappánsabbnál frappánsabb megoldások születtek az egyre bonyolultabb és bonyolultabb kérdésekre,
és közben szinte lubickoltunk a szemüveges geek-ek sikerélményében:

“mi még a legbonyolultabb feladatot is meg tudjuk oldani.”

Egészen az utolsó feladatig…
Ez egy “különösen nehéz feladat” volt, ami a tanár külön nekünk, az “okos” csoportnak talált ki.
A feladat ennyi volt: osszátok három vonallal három részre…

… az egész annyira tanulságosnak bizonyult, hogy máig emlékszem rá…

A megoldásra senki nem jött rá…

Az egyszerű Mercedes jel az akkorra már totálisan túlpörgött, bonyolult megoldásokat kereső agyunknak
annyira egyszerű lett volna,  hogy nem illett bele a korábbi fancy, és komoly szellemi kihívást jelentő gondolkodásmintánkba…

Annak ellenére sem, hogy ha ezzel kezdjük – ha nem hisszük, hogy valami csodát kell tenni –  akkor minden bizonnyal bárki egy pillanat alatt kitalálta volna…

Ez a bonyolultság, a bonyolult gondolkodás átka:

– kitakarja a praktikus, gyors, hatékony és egyszerű megoldásokat…

Nem véletlen, hogy az egyszerűségre általában végletesen reagálnak az emberek:

• egykor az orvostársadalom inkább elmebetegnek címkézte, majd megölte Semmelweist,
  minthogy elfogadja, hogy egyszerű kézmosás megmenti az anyákat a gyermekágyi láztól,
• aztán 250 évvel később a fél világot fanatizálni tudta egy olyan telefon, amin mindössze egyetlen gomb van,
  megtörve ezzel a folyamatos bővítés és bonyolítás irányát.
  ( a másik fele pedig androidot használ, ami majmolja az Apple-t. )

A japánok úgy tartják, hogy egyszerűség csak kemény munka,
és mély ismeretek árán érhető el.

Bonyolultnak lenni mindig sokkal könnyebb…

Azt gondolom, hogy ahhoz, hogy az élet bármely területén megengedhessük magunknak a letisztult egyszerűség luxusát,
a háttérben pengeéles lényeglátás, rendszerszemlélet, a célra való folyamatos fókusz tartása szükséges…

Nekünk ADT-knek ez a cél a sérves tünetek mielőbbi, leghatékonyabb és legtartósabb megszüntetése – műtét nélkül.

Ennek a megoldását keressük, ezt optimalizáljuk folyamatosan, és akarjuk a folyamatot egyre tökéletesebbé, majd még tökéletesebbé tenni…

Ahhoz, hogy az ember megértse az ADT egyik legfontosabb alapelvének – a minimalizmusnak  –  a miértjét,
picit vissza kell mennünk a gerinc mozgásterápiájának a történelmében:

Nem hátizmokat kell erősíteni, hanem a porckorongot centralizálni:

Még bőven folyamatosan a hátizmokat akartuk erősítgetni, amikor ötvenes évek végén Robin McKenzie egy empirikus tapasztalat útján rájön,
hogy ha az ember bizonyos csigolyamozgásokat végez, akkor a kisugárzó fájdalma csökkenhet.
Erre építi fel az iskoláját, aminek az elve többek közt az is,
hogy a beteget leszoktassa a terapeutáról, megtanítsa azokra a mozdulatokra, melyekkel a sérve “helyre tolható”,
( szakszóval centralizálható). Ezt a beteg rendszeresen ismétli, és a tünet enyhül…

Sokszor ez a centralizáció egy vagy két jól eltalált mozdulattal történik, ami legtöbbször a porckorong „helyrenyomkodásra” fókuszál.
A megoldás meglepően sokszor működött – és sok ember köszönheti a tüneteinek az enyhülését McKenzie felfedezésének.

Következtetés:

Centralizálni hasznos, a porckorongot célozni és helyette nem a következményekkel tölteni a terápiás időt szintén…
Foglalkozzunk tehát a porckoronggal, mert ez szerencsésebb, mintha a sérv következményeivel töltenénk az időt.

Persze a tudomány azóta borzalmasan gyorsult fel,
lényegesen kibőve – és ezzel tette bonyolultabbá – a terápiás valóságunkat:

Rájöttünk, hogy a porckorongsérves fájdalmakért nem feltétlen önmagában a porckorong felelős.

Ma már tudjuk, hogy teljesen tünetmentes emberek MRI felvétele is tele van sérvekkel, porckorong degenerációkkal, meszes felrakódásokkal.
De sokszor egyáltalán nem ezek a fájdalom okai. Ergo nem is feltétlen ezekkel kell foglalkoznunk, ha a tünetet akarjuk megoldani.

Viszont óriási mértékű erők közlekednek a testünkben:

Gondolj bele az élménybe, amikor éjjel mész le a lépcsőn, és azt hiszed, hogy van még egy lépcsőfok, de nincsen…
A talajreakciós erő elemi erővel üti meg a mozgásrendszeres egyetlen érzékeny pontját, mert az idegrendszered nem kapcsolta be időben az azt elvezető izmokat.

Kiderült, hogy ezeknek az izmoknak a megfelelő időben történő aktiválása a fájdalom szempontjából szinte fontosabb, mint a sérv maga.

Nem kapcsol be időben / nem kapcsol be egyáltalán?

Akkor rövid távon is jó eséllyel fájni fogsz, tartósan pedig tehermentesítés hiányában a porckorong lesz a teherviselő, és elkopik.

Következtetés 2:
Bár egy kicsit bonyolultabb, mint a porckorong centralizációja, ettől függetlenül mindenképp
kapcsoljuk be tehát a tehermentesítő izomműködési mintákat,
mert enélkül a mozgásterápia tartósan biztosan nem lesz hatékony…

A finomhangolás:

Aztán kiderült, hogy van egy kis izomcsoport – multifidus – a derekunkban, amiről azt hittük, hogy egy evolúciós csökevény.
Bennünk felejtette Isten a felületes és mély hátizmaink alatt, pedig emberként már semmi szükségünk rá.

Aztán kiderült, hogy ez a kis izmocska az egyik fő felelős azét, hogy a porckorongokat és a csigolya közti kisízületet
ne érje minden mozdulatunknál és lépésünknél plusz teher.

• Ráadásul ez az egyetlen izomcsoport, ami ha egyszer elhal, akkor magától nem épül újra a funkció használata ( járás, stb…) ellenére sem.
• Majd kiderült, hogy az ÖSSZES gerincbetegnél ez az izom elhalt ( zsíros infiltráció), a hiánya maximálisan összefügg a tünetekkel, ill. a hiányában
  a folyamatos túlterhelés miatt a kiújulások menetrendszerűen érkeznek… ( szintén szinte “pain related-ebb”/ fájdalomfüggőbb tényező, mint a sérvek jelenléte)

Következtetés 3:
Bár kicsit tovább bonyolíthatja a mozgásterápiás munkát, de ha a multifidus izolált rehabiltációs gyakorlást nem kap,
akkor a mozgásterápia nem lesz tartósan hatékony…
Tegyük tehát bele a terápiás protokollba ezt is…

A gerincet védő pókháló – miofascia:

Aztán kiderült, hogy a gerincünket nem kizárólag izmok tehermentesítik.
A testünk tele van a tudomány által sokáig elhanyagolt kötőszövetes lemezekkel,
melyek többek között a húzóerőt továbbítják a testünkben.
A gerinc mozgása, teherelvezetése ezeknek a szöveteknek a helyes működésének a függvénye is.

Ha ezen fasciák rétegei, kis kollagénhálója letapad, akkor esély nincs a fenti izmok helyes működésére,
hiszen nem tudják átadni a kötőszövet által meghatározott hálón keresztül a megfelelő irányból érkező erőt a csigolyasornak.
Ilyenkor szintén a porckorong és a kisízület “kap” jó nagy pofonokat a megfelelő kötőszöveti és lágyrészes elemek helyett.

Kiderült például, hogy a derékfájás sokkal jobban összefügg a hát egyik nagy fascialemezének letapadásaival,
mint magukkal sérvekkel, ill. a sérvek kialakulásában is komoly szerepe van ezeknek a miofasciális diszfunkcióknak.

Fel kell hát őket szabadítani, amire a a tudomány mai legjobb megoldása a tudatos, jó irányból érkező szöveti stretching.
( Viszont ez csak akkor működik, ha célzott irányból, célzott izmokkal, a megfelelő minta szerint húzzuk a szövetet.)

Következtetés 4:
A miofasciális minták kezelése nélkül a mozgásterápia megint csak nem lesz hatékony,
tegyük hát bele ezt is a programba…
Bár kicsit bonyolultabb és hosszabb lesz az egész, de nyilván a hatékonyság a lényeg,
úgyhogy nem sumákolhatjuk el ezt a részt sem…

Folytathatnám a sort további felfedezések és további pontok egész során át, melyek ideális esetben
mind-mind tovább kellene, hogy árnyalják a terápiás protokollt, de a lényeg most nem a  derékfájás okainak modern magyarázata.

Sokkal inkább a megoldás ADT-s módszertanának –  a hozzáállásunknak –  a bemutatása:

A bejegyzés elején említett történet óta folyamatosan a következő
kérdés szeretem feltenni magamnak:

Mit csinálnánk akkor, ha mégsem lenne annyira bonyolult?

Hogyan lehet megoldani, hogy:

• a kötőszövet csúszórétegeinek kifeszítését ( miofasciális stretching)
• azoknak az izmoknak a helyes sorrendben történő célzott bekapcsolásával oldjuk meg ( helyes minta) ,
• melyek a csigolyasort tehermentesítik, ( dekompresszió ) ?

ÉS MÉG KONKRÉTABBAN: hogyan tudnánk mindezt beletenni egyetlen mozdulatba?

Azaz mi lenne, ha a kör három részre osztása előtt kiszállnánk a saját agyonbonyolított gondolkodásmódunkból,
a régi mozgásterápiás rendszerek újabb és újabb ismereteinek egymásra rakódó koncentrikus köreinek sztereotípiáiból,
az régi előzetes elképzeléseinkből? Mi lenne, ha nézőpontot váltanánk, és onnan észrevennénk egy sokkal  lényeglátóbb utat…

Azt gondolom, hogy több dolgot érnénk el:

1. nem kellene húsz mozdulatra betanítani a pácienst – így egyrészt sokkal hatékonyabban kihasználható lenne a kezelésünk ideje,
másrészt sokkal biztosabb lenne az eredménye az otthoni – elengedhetetlen– gyakorlás pontosságának…

2. nem húznánk az időt tiszteletkörökkel: a valódi fájdalommal összefüggő tényezőkkel foglalkoznánk  ( pain related tényezők) a múlt században fontosnak tartott
dogmákhoz való ragaszkodás helyett…

Ezekkel dolgozva sokkal gyorsabban jutunk el a célunkig, a tünetek enyhüléséig – ami főleg akkor fontos, ha egy műtét időpontja közeleg.

A pain related tényezőkre irányított kristálytiszta fókusz segíti további fontos kérdések térnyerését a kezeléseinken: 

• A mozdulat lényeglátására fókuszálva több időt tudunk szánni a páciens bizonytalanságainak és kérdéseinek a megvitatására
  – ami ma már tudjuk, hogy még talán a fentieknél is fontosabb tényező a gyógyulásban.

A japán erre az mondaná: ikken hissatsu : egy mozdulat – egy megoldás…

Természetesen van más hozzáállás is – lehetünk iszonyú változatosak, visszarendelhetjük a sokadik újabb gyakorlatért a beteget.
Ez is, az is működhet, sőt…
Biztos vagyok benne, hogy vannak emberek, akik szeretik, ha folyamatosan fogják a kezüket, megsimogatják őket, eljárhatnak valahová,
és igénylik, hogy még a kiélezett helyzetben is mindig más történjen.

De nekem az előbbi út a sokkal testhezállóbb, ezért az ADT-t erre a céltudatos, lényeglátó gondolkodásmódra építettem fel.

Úgy gondolom, hogy az, hogy a tudomány minden általunk ismert modern eredményét felhasználjuk a mozgásterápiában nem csak egy alapelvárás kellene, hogy legyen,
hanem terapeutaként alapvető kötelességünk és felelősségünk is. De ez csak a minimumkövetelmény…
Ennél lehet jóval tovább…

“azt gondolom, hogy az ADT terapeuta akkor az igazi művésze és mestere a hivatásának,
ha a lehető legkevesebb mozdulatba tudja integrálni mindazokat a tudományos elveket,
melyek az egészséges gerinc elérését célozzák. “

Az ADT feltérképezi a beteg testét, kideríti, mire van szükség ezek közül, és megpróbálja a lehető legkevesebb mozdulattal megjeleníteni mindezt –
így lesz olyan a kezelése olyan, mint egy művészi ábra – amiben a legfontosabb dolgok mutatkoznak meg…

Ahogy Leonardo mondta: ” nem az a tökéletes, amihez nincs mit hozzátenni, hanem az, amiből már nincs mit elvenni”.
Igy lehetünk letisztultak, követhetők, ezzel a lényeglátással pedig pengeéles módon hatékonyak..

Fontos:

Az ADT a porckorongsérves, vagy degeneratív gerincproblémák tüneteinek mielőbbi elmulasztására való.

Ahhoz, hogy a probléma kiújulása, ill. egyéb ízületekben megjelenő kiújulása elkerülhető legyen, a tünetek gyógyulása után szükség van a tartáshibák és hibás mozgásminták korrekciójára.
Erre a mi eszközünk az NMPT, ami szintén hasonló elvek szerint építkezik.

ui:

Tanulva a kérdéseitekből egyre jobban be fogom mutatni Nektek azt, hogy milyen elvek állnak az ADT – NMPT
elvrendszer hátterében, mit miért, és mire törekedve csinálunk.

Ennek az első lépését szeretném megtenni ezzel bejegyzéssel, mert nagyon fontosnak tartom,
hogy a páciensünk egészen pontosan tudja, hogy mit miért csinálunk, és mire törekszünk.

Azt gondolom, hogy a minimalizmus szemlélete e mozgásterápiás kezelésen a fenti bejegyzésben említetteken túl
több további szempontból is szerencsés : 

– tiszteljük az páciensünk idejét, és így időt nyerünk. ( így is sokat kell gyakorolni, de nem téved el az útvesztőben, és nem kisebb hatékonyságú dolgokkal tölti az időt a lényeg helyett.)
– rengeteg infó hangzik el egy ADT kezelésén. Igy az életmódi tanácsok, és maga a hatékony gyakorlat gyorsabban, hatékonyabban, pontosabban rögzíthető.
– nem lesz ránk tovább szükség – így a beteg saját idejében, költséghatékonyan, de pengeéles lényeglátással gyakorolhat
– és csak akkor kell újra hozzánk fordulnia, ha valamilyen kérdés vagy bizonytalanság támad.

Fontos tudni:
– az ADT nem időtöltés, nem sport, hanem egy végletekig optimalizált mozgásterápia, ahol a beteg rá szabott, a tudomány modern irányelveit magába foglaló, a lehető legkisebb számú, de leginkább a lényegi tényezőkre fókuszáló technikát kapja.
( A célunk ADT-ként az, hogy a lehető kevesebb mozdulatba integráljuk mindazokat a mozgásterápiás elveket, melyeket ma a leghatékonyabbnak ismerünk egy sérves tünet mielőbbi és tartós javításához, hogy kerülőutak nélkül a leggyorsabban segítsük a páciensünknek elmulasztani a tüneteit.

Köszönjük!

ui:
FONTOS:
AZ ADT  A PORCKORONGSÉRV TÜNETEK ELMULASZTÁSÁNAK ESZKÖZE, MELYET KIZÁRÓLAG
GYÓGYTORNÁSZ-FIZIOTERAPEUTA ÉS ORVOS KOLLÉGÁK VÉGEZNEK. A TÜNETEK ELMÚLTA UTÁN –
A KIÚJULÁSOK ÉS MÁS ÍZÜLETEKBEN / GERINCSZAKASZOKON TÖRTÉNŐ KIÚJULÁSOK ELKERÜLÉSE
ÉRDEKÉBEN ÉRDEMES A MOZGÁSMINTÁKAT IS KORRIGÁLNI.
EBBEN SZINTÉN A LÉNYEGLÁTÁS SZELLEMÉBEN EGY NMPT
INSTRUKTOR TUD SEGÍTENI, AKI MÁR NEM TERÁPIÁS, HANEM MOZGÁSOS-SPORTOS IRÁNYT KÉPVISEL.

The post AZ ADT FILOZÓFIÁJA 1. – “műtét is szóba került, ő meg csak két mozdulatot mutatott… lehetséges ez???” appeared first on Porckorong.hu.

A porckorongsérv ( gerincsérv ) kialakulásának okairól, a megelőzés lehetőségeiről beszélgettünk.

Érdemes megnézni Bene Máté videóját, ha:

• szeretnéd elkerülni a porckorongsérv tüneteinek a kialakulását
• mit csinálj, ha kialakulnak a gerincsérves tüneteid?
• kit keress, ha a gerinced első tünetei jelentkeznek?
• hasznos-e az MRI felvétel egy porckorongsérv esetén?
• mi helyettesítheti eleinte az MRI-t?
• mik a porckorongsérv tüneti?
• visszafordítható-e a porckorongsérv, ill. ha nem gyógyul, annak mi az oka?
• hogyan ülj ha gerincsérved van?
• mikor kell megműteni a porckorongsérvet?
• és hogyan ne maradj gerincsérves…

Ha pedig bővebb információra van szükséged, akkor érdemes feliratkozni itt az ingyenes “Gyógyítsd meg a porckorongsérved” anyagunkra.
Ez egy 4 részes, lényeglátó és nagyon használható videótanfolyam, ami nagyon sok mindent megtanít arról, hogyan lehet a leggyorsabban elindulni az egészséges gerinc felé vezető úton.

The post A porckorongsérvről beszélgettünk – Bene Máté – Fem3 café appeared first on Porckorong.hu.

Érdemes elolvasni a videó alatti blogbejegyzést is!

Talán hallottad már a hályogkovács történetét:

Valamikor régen élt egy idős parasztember akiről elterjedt a hír,
hogy meg tudja szüntetni a a hályogot. 
Aki hozzá fordult rövid úton tisztábban láthatott, ezért
százával utaztak hozzá, majd vártak sorukra,
hogy a bácsi a bicskájával megkezelje a szemüket.

Mindezt meghallotta egy híres szemész főorvos is.
Leutazott a pusztába, kivárta sorát, bemutatkozott 
és megkérdezte, hogy hogyan operálja betegeit?
Az idős parasztbácsi elcsodálkozott a kérdésen,
elővette az élesre fent bicskáját,  és azt mondta:
hát ezzel lekaparom…

A messziről jött orvos először elszörnyedt.
Aztán elmagyarázta az idős parasztembernek,
milyen kockázatot vállal: nem csak, 
megvakulhat a mit sem sejtő beteg,
hanem vérmérgezésben akár meg is halhat…

Az idős parasztember az új információ birtokában sosem vette elő többet a bicskáját, 
és soha többet nem szabadított meg senkit a hályogtól…

Számomra a legérdekesebb a történetben az olvasókban tipikusan megjelenő érzés:

• Az emberek többsége rögtön szimpatizálni kezd a bácsival,
• élből ellenszenvezni a szemésszel,
• és kicsit csalódott is lesz, hiszen véget ért a csodasorozat…
  Pedig mi nagyon szeretjük a csodát, várjuk a vadi új villámmegoldásokat és
  a gyors megváltást…

Pedig a csoda ritka dolog, a jó szándékú dilettantizmus
és a csodavárás viszont gyakori…

Ez a kombináció pedig szinte előrevetíti a két tábor találkozását, ami könnyen okozhat problémákat.

A fenti történet ha nem egy kedves anekdota lenne, a valóságban jellemzően a következőképp nézne ki:

• A bácsi 100 fényesen megjavult hályogos betegére kb. 18 szétkaszabolt szemű súlyos sérült,
  és 2 szepszisben meghalt ember esne…

Ugye ebben a verzióban már nem is a főorvos tűnik a destruktív elemnek?

Ilyen, amikor NEM csodát várunk, NEM anekdotikus bizonyítékokra hagyatkozunk,
ill. nem esünk a betegség módosult tudatállapotában ránk könnyebben ható logikai tévedések áldozatául,
hanem racionálisan mérlegeljük a rendelkezésre álló információkat.

Hogy jön ez a történet a gerincproblémák kezeléséhez:

Ma számos gerincsérvet kezelő terápia áll rendelkezésünkre.
Azt gondolom, hogy ezek döntő többsége segítséget, megkönnyebbülést,
akár megoldást is jelenthez az embereket érintő gerincproblémákra,
és szerencsére kevés ezek között a veszélyes eljárás.

Azonban az őket használó terapeuták háttere, tudása és kompetenciája között már komoly eltérések adódnak
– ez viszont tud problémákat okozni.

Ezért különösen fontos, hogy a mai információözön ellenére páciensként az ember
pontosan fel tudja mérni, hogy kire milyen esetekben
lehet, és milyen esetekben érdemes számítani.

Sajnos azonban a betegség egy olyan módosult tudatállapottal is együtt jár,
amikor az ember jóval könnyebben fogadja el a legendákat és keresi a csodákat.
Főleg pár csalódás után  – inkább emberekben, mint módszerekben – jóval könnyebben
indul el téves információk mentén, hogy mielőbb megoldásokhoz jusson…

A legendák azonban ritkán épülnek bizonyítékokra és tényekre…

Miben más egy pl. gyógytornász:

A mozgásszervrendszer elsődleges gyógymódja a mozgás.
Egy gyógytornász-fizioterapeuta óriási előnye ezen a téren az, hogy akár tetszett neki akár nem,
az képzése során végig kellett küzdenie magát egy teljes tudományterületen,
annak minden olyan részével együtt, ami ott akkor talán kevésbé érdekelte.

Nálunk – miután a fél évfolyamot kivágták a Szentágothai-féle Funkcionális anatómia kötetenként 550 oldala után –
3 tömény kötet amiből betűre mindent tudni kell az anatómia szigorlaton –  el kellett sajátítani a biokémia, biomechanika, ortopédia, traumatológia, kardiológia, neurológia, pszichológia, szülészet-nőgyógyászat, pszichiátria, manuálterápia, stb…, stb… elméleti és fizioterápiára fókuszáló gyakorlati anyagát.

Mindből kőkemény vizsgát kellett tenni, csak akkor mehettünk tovább, ha ezeken sikeresen túl voltunk.

• Minden nyarunkat kórházi gyakorlaton töltöttük, ahol elkerülhetetlenül találkoztunk rengeteg beteg emberrel.
• Éles helyzetekben, komoly fájdalmaktól küzdő betegeket mozgattunk,  közvetlen mellettük és velük együtt beszéltünk sok tapasztalt kollégával akik közül rengeteg segíteni és tanítani akart. Volt aki még a magánpraxisába is meghívott, hogy minél többet adhasson át.
• Sosem felejtem el, amikor a neuró gyakorlaton a gyakorlatvezető megfogta a kezünket, és azt mondta: “ilyen egy mélyvénás trombózis. Ezt érezzétek meg, mert ezt amíg élsz, fel kell tudni ismerni.” Annak ellenére, hogy ott nem is ezzel foglalkoztunk – és azóta sem ezzel foglalkozom, a kezemben van az érzés…
• Kikerülhetetlen volt, hogy egy hónapig lakjunk a Füredi Szívkórházban, rehabilitáljunk agyvérzett embereket, lássunk egy sor műtétet, szülést, friss traumás sérülést – a trauma gyakorlat óra nem ülök motorra, és nem mászok fára – ill. rengeteg kezelést.
• A pszichiátrián folytattam extrém mély beszélgetéseket egy rácsos ágyban működő, de szerintem bölcs idős emberrel, hosszú heteket töltöttünk reumatológiai osztályokon sérves betegek tömkelegének a kezelését ill. vizsgálatát végignézve, majd gyakorolva.

Az iskola utolsó évében szinte már csak kórházakba jártunk tanulni.

Mindezek ellenére amikor végeztünk, egy dologban maximálisan egyetértettünk az évfolyamtárainkkal:
hiába volt mindez, az iskolából kikerülve KONKRÉTAN SEMMIHEZ NEM ÉRTÜNK IGAZÁN…

Azóta rengeteg felsőoktatási intézmény végzett hallgatójától hallottam ugyanezt a véleményt,
de a dolog persze erősen szubjektív…

Az tény, hogy az iskolából kikerülve egy speciális területhez, vagy egy speciális módszerhez tényleg nem értettünk sokat,
a fentieknek köszönhetően egy dolgot mégis nagyon megkaptunk:

!!! A MASSZIV ÉS STABIL ALAPOKAT !!!

amiről az ember bármerre el tud rugaszkodni, és amire bármikor tud építkezni.

Ezek az erős alapok különösen jól jönnek:

• ha később megtanulunk egy módszert,
  mert az így nem az azonnali tudás illúzióját keltő homokra épülő lufi,
  hanem egy valamivel szilárdabb és stabilabb dolog lesz.
• ha elkezdünk specializálódni, mert rálátásunk lesz az egész emberre,
  és hozzá fogunk tudni szagolni akkor is, ha más területen is van problémája.
  ( mert lesz…)
• ha valamilyen bár divatos, de nyilvánvaló hülyeséget kell kiszűrni…
  ( az ilyesmi a mozgásterápiában gombamódra szaporodik )

Teljesen biztos, hogy mi biztosan sosem fogjuk azt mondani egy betegnek – azzal hitegetni a beteget  :

• pl. a csigolya közti ízület roppanásakor, hogy “helyére került” a csigolya
  – mert pontosan tudjuk, hogy az jellemzően korábban is pont a helyén volt…
• Eszünkbe nem jut legendákat kelteni arról, hogy két ujjal és egy roppantással gyógyítunk sérveket – mert bár bármikor megcsináljuk ezeket a manipulációkat –  de nem legendákban, hanem scientific designban hiszünk, ezért pontosan tudjuk,
  hogy mit tud, mit nem tud, mikor jön jól és mikor szimplán kockázatos felesleg egy “roppantásfetisiszta” manipuláció.
• Sosem fogunk sérveseket erősen elcsavarva rántgatni sem – azzal a címszóval, hogy ezzel “helyretesszük a páciens sérvét”,
  viszont pontosan tudjuk, hogy a szegment funkcionális zavarát bizonyos esetben javítani tudjuk vele.

És ami a legfontosabb: sosem fogjuk azt gondolni, hogy bármilyen betegség kezelésébe belefoghatunk.

Pont az alapjaink miatt fogjuk pontosan tudni, hogy hol van a kompetenciánk és a lehetőségeink határa.
Ha néha el is kalandoznánk, akkor szerencsére gyorsan helyre tud tenni a sok kötelező továbbképzés,
ami a diplománk megtartásához szükséges…

Természetesen nem azt mondom, hogy akinek ez az alapozás kimaradt, az nem tud hatékonyan segíteni, mert egész biztosan tud.
Azt is el tudom képzelni,  hogy néha talán jobban, tehetségesebben is – ha neki van jobb érzéke az ilyesmihez…

Egészen az első problémásabb esetig, ahol pont azok az alapok fognak NAGYON hiányozni,
amit évek alatt vertek belénk – a “csak” módszert tanuló embereknél viszont kimaradt…

Amikor már nem elég egy módszert ismerni, hanem tudni kell, hogy pl. egy infarktuson tavaly átesett
csigolyaívszakadásos szegmentális instabilitással mit kell, és mit lehet kezdeni.

Mi tudjuk.

Az Ortopéd Klinikán tanultunk és vizsgáztunk a lysis kezeléséből, majd a kardiológián – gyakorlatban – élő embereken vizsgáztunk abból, hogy mit lehet akár egy teljesen friss infarktusos beteggel csinálni.  ( és ami sokkal fontosabb: mit nem… )

De vajon a guru tudni fogja-e?
Lesz-e annyi önreflexiója, hogy nem csinál olyat, amiben nem biztos?

Vagy esetleg biztos lesz magában, mert bizonyos sikeres esetszám után már kellően bízni fog a “hályoglevágó bicskájában”???

A gerincbetegségek közel 80%-a két hónapon belül magától tünetmentessé válik.
(a korrektség jegyében:  sokszor még a terápia ellenére is. )
Ezért egy 80%-os siker nem lenne szabad, hogy magabiztossá tegyen.

Aki ezzel nincs tisztában, az könnyen elhiszi, hogy nagyobb hatalma van az emberek egészsége felett, mint valójában.
A gyógyító szerep könnyen torzítja a személyiséget, és ha egy ideje a siker illúziójában él az ember,
akkor nagyon könnyen értékelheti fel a saját szerepét ebben a kérdésben, és nagyon könnyen vesztheti el a korlátokat…

Egy magányos guru odafigyelő, felkészült kollégák, csapat, kontroll, megfelelő végzettség, folyamatos kötelező képzések nélkül –
a csodára éhes páciensek körében nagyon erősen ki van téve ilyesminek.
Sokszor azért, mert pont a kockázatokkal nincs tisztában.

Ami nehezíti a helyzetet:

Az egészségügyi rendszerünk nem titok, hogy milyen állapotban van, és sajnos betegként túlzottan gyakran fordul elő, hogy kellemetlen élményeket szerzünk.  De ez nem a modern gyógyítás, hanem egyes emberek viselkedésének a következménye. Súlyosabb baj esetén a korrekt, komoly alapokkal rendelkező eü. szakemberek körében is meg lehet találni a kedves, empatikus, természetesebb megoldásokat kereső szakembereket, aki viszont – pont a stabil alapjai miatt – jó eséllyel sosem fog a szemedhez nyúlkálni egy bugylibicskával…

A konklúzió: 

Semmi baj nincs a “módszerekkel”, a legtöbb nagyon hasznos, és szerencsére sok esetben talán nincs is szükség többre.
Amíg nincs nagy baj, addig akár egy kellemes beszélgetés, de még egy placébóként remekül működő “divatterápia” is
könnyen átlendíthet egy helyzeten. Ma már pontosan tudjuk, hogy a tünetek közül rengeteg minden fejben dől el,
és az ehhez szükséges löketet bármilyen meggyőző kezelés segítheti. Ha egy módszer lazít a feszült szöveten,
ha old a fokozott izomtónuson, az egy könnyebb fájdalom esetén nagy segítség lehet
– és miért vonnánk meg magunktól ezeket a lehetőségeket…

De ha érzed, hogy nagyobb a baj, akkor célszerűbb egy olyan szakemberhez fordulni, aki stabil alapokra, tényekre és bizonyítékokra alapozva fog tudni segíteni – és pontosan tisztában lesz a saját maga határaival.

Mert csoda nincs, csak munka van.
Pont úgy a terapeuta, mint a páciens oldalán…

...ha ezt elfogadjuk munkahipotézisnek akkor egész jól el tudunk érni csodálatos eredményeket – már ha a kellő munkát beletettük az alapok lerakásába, a tanulásba és a gyógyulásba –  mindkét oldalon.

Végül szívesen ajánlom ADT-s kollégáimat, akik gyógytornász vagy orvos végzettséggel és egy lényeglátó, modern módszerrel állnak a gyógyulni vágyó sérves és degeneratív gerincproblémákkal rendelkező emberek rendelkezésére.

Ha a gerincproblémák elkerülése a cél, akkor az NMPT instruktor kollégáim óráinak meglátogatását javaslom, akik egészséges embereknek tartanak olyan edzéseket tartanak, melyek célzottan a mozgásszervi problémák okaiként szolgáló hibás mozgásmintákat írják felül a testben.

További információt és sok hasznos ismeretet találsz a témában a porckorong.hu fb oldalán is.

The post ÚJ PORCKORONG VIDEÓ – “Helyre lehet nyomkodni egy porckorongsérvet????” appeared first on Porckorong.hu.

Talán emlékszel Péterre, aki tavaly egy nagyon csúnya kiszakadt sérv miatt vált szinte mozgásképtelenné.

Az MRI felvételét látva rögtön műteni akarták, de mivel nem volt azonnali műtéti indikáció – vizelettartási zavar, bénulás, tolerálhatatlan fájdalom – kért egy kis időt az idegsebésztől, és pár tiszteletkör után elment egy ADT-s kollégához.

A sztorit Péter és az orvosa – Kolonics doktor itt mesélték el:

Hasonló eseteket a kollégáimmal nap mint nap látunk..

Ami viszont csavar a történetben, hogy Gábor a videó végén megígérte,
hogy majd beszámol, ha Péter levizsgázik a második fekete övére Kyokushin karatéból…

Egy kyo danvizsgáról azt kell tudni, hogy nem épp egy baráti sakkmérkőzés.

• maximális teherbírás
• nulla kímélet
• és kő kemény teljesítmény szükséges.

Valószínűleg kitaláltad már, hogy Péter nemrég levizsgázott a második danos fekete övre
Shihan Borza József 7. danos nagymester előtt.

Igy Ő az egyik élő – és nagyon aktuális – példa rá,
hogy lehet TELJES élet a porckorongsérv után is…

Ma már nem csak rendelői tapasztalat, hanem nyilvánvaló tudományos tény, hogy a gyógyulás esélyét óriási mértékben határozza meg a beteg hozzáállása, és az ennek alapján hozott döntései:

Amit Péter hozzáállásából és döntéseiből eltanulhatunk:

• Péter nem pánikolt, vagy sajnálta magát a betegfórumok “katasztrófaturizmusát” olvasgatva,
  hanem racionálisan utánanézett annak, hogy mik a megoldás lehetőségei.
• Felelősséget vállalt a kezeléséért: nem hagyta, hogy egy szimpla “esetként” kezeljék,
  tudatosan megkereste azokat az  orvosokat, akik partnerként tekintenek rá.
• Nem kapkodott fűhöz fához, és elkerülte a kétes végzettséggel rendelkező  “csodagyógyítókat”
  Kiválasztott egy utat – egy nem könnyű, de racionális utat –  amihez fő csapásirányként tartotta magát.
• Nem a tüneteit monitorozta egész nap – nem szomatizált –  hanem előre nézett, és követte a célt:
  meggyógyulni mielőbb…
• Bevállalta, hogy ebbe munkát tesz bele – másképp véleményem szerint ez nem működik.
• Egy olyan szakemberre hallgatott, aki NEM azóta is a pályafutása legelején kapott tudásból él, hanem folyamatosan képzi magát.
  
  ( A gerinc területének kutatása gyorsvonati tempóban robog, így ha nem vagy szó szerint napra kész az újdonságokat illetően,
  akkor nem tudod azt adni a betegednek, amit lehetne. )
• És tette tette tette amit kell…
• Majd – hála Gábor tanácsainak – elfogadta, hogy a tünet elmúlása egyelten dolgot jelent: hogy elmúlt a tünet…
  
  De nem az , hogy megoldódott az a rossz mozgásminta is , ami az adott porckorongot túlterhelte.
  Így dr. Kolonics Gábor tanácsára továbbment, és…
• folyamatosan gyakorolta az NMPT edzést is, hogy kijavítsa a további hibákat, mielőtt azok is bajt okoztak volna.
• majd idővel lerántotta a homlokáról a “gerincsérves beteg” post itet – lehet ő nem is ragasztotta fel soha –
  és egészséges emberként edzett tovább…( ennek a lépésnek az elmaradása sok VOLT gerincsérves ember óriási hibája – amivel paradox módon a túlkímélettel pont konzerválhatja a problémát.  )

Ez így egy szép, és példaértékű menet volt!
Gratulálunk az eredményhez, és a 2. danhoz!

Az orvos és “betege”:

The post Kiszakadt gerincsérv után 2. danos fekete öves vizsga? appeared first on Porckorong.hu.

Az gondolom, hogy ahogy minden mást, a porckorongsérvet is több mélységben lehet megközelíteni.

• Már az egy nagy szó, amikor nem állunk meg a fájdalom csillapításánál,
  hanem ennél oki szintűbb, célzottabb megoldást keresünk.

Ilyenkor találunk rá azokra a módszerekre, melyek nem a gerincsérv tüneteit és következményeit,
hanem magát a porckorong kiboltosulását kezelik.

A múlt és a jelen:

Régen ezek a módszerek a porckorong mozgásokkal, mozdulatokkal történő “helyrenyomkodását” célozták,
de ahogy a tudomány egyre újabb és újabb hagymahéjjakkal bővítette az ismereteinket,
már tudjuk, hogy alapvetően más kell, hogy legyen a cél.

A porckorongról évszázadokig tévesen hittük azt, hogy az egyik fő teherviselője a gerincünknek,
mely főszereplőként viseli a felette lévő testrészeink súlyát.

Pedig jó esetben nem a porckorong a teherviselés főszereplője…

Helyette ideális esetben egy jó ütemérzékkel bekapcsolódó izom és kötőszövetes fűző viszi
el a felsőtest felől érkező terhelés nagy részét.

Ha ez jól működik, akkor akár rosszabb állapotú porckorongokkal,
komolyabb degenerációkkal is elélhetünk bármilyen tünet nélkül.

Ennek köszönhető, hogy rengeteg teljesen egészséges embernek vannak akár komolyabb
porckorong kiboltosulásai, melyek a világon semmilyen tünetet nem adnak.

Pont úgy nem adnak tünetet, ahogy egy ráncosodó arc, vagy egy őszülő haj sem
jelent patalógiás elváltozást – csak egy jelét a korosodásunknak.

A haladás elkerülhetetlen:

Természetesen minden szakmában vannak a “régi hagymahéjakba száradt” kollégák,
akik az új felfedezések rétegeinek az integrálása helyett foggal körömmel védik a régi tudásukat
és inkább az újabb megoldások gáncsolásával töltik az idejüket.
Viszont ők idővel kikopnak / kihalnak a szakmákból,
ami így némi fáziskéséssel, de elkerülhetetlenül halad előre.

Egy nagy ilyen ugrás történt akkor, amikor felfedeztük a biomechanikának azokat az új törvényszerűségeit,  melyek megreformálták – meg kellett volna, hogy reformálják –
a porckorongsérv és a degeneratív gerincbetegségek kezelését:

• hogy az MRI-n látható  elváltozás viszonylag ritkábban a fájdalom oka, és gyakrabban nem az.
• hogy az egyik fő fájdalomfüggő tényező a derékfájás kérdésében
  pl. az ágyéki gerincet mozgató kötőszövetes lemez működési zavara.
• hogy a tünetekkel a járáskor vagy terheléskor a gerincre ható erőket időben nem elvezetni tudó,
  későn bekapcsolódó izomfűző jobban összefügg, mint a porckorong degeneráció maga.
• hogy sokszor fontosabb ezeket kezelni, mint magát a gerincsérvet,
  mert az “csak” egy következmény, ami sosem lesz igazán rendben
  ha ezek a tényezők kezeletlenek maradnak.
  
• hogy kezelni ezeket nem könnyű, mert nem izmok mechanikus, old-school erősítéséről van szó,
  hanem egy komplex idegrendszeri működés újratanításáról…

Aki ma nem követi a biomechanikai kutatás új eredményeit,
az terapeutaként menthetetlenül lemaradt…

A tudomány fejlődése nagyon felgyorsult ezen a téren, így nagyon sok időt kell ezzel töltenünk.
De sokszor még ez sem elég, mert a gerincfájdalmakra vonatkozó tudás nem csak a biomechanika csapásvonalain,
hanem más tudományterületek felől is elkezdett dúsulni, és ezzel tovább árnyalni azt, amit hittünk a problémák
okáról és kezelésértől.

Újra bele kellett ásnunk magunkat az ízületek és izmok működésének alapkérdéseibe, és át kellett értékelnünk pár dolgot.
Azt gondolom, hogy aki ezt ma nem teszi meg, szintén menthetetlenül elmarad, és mivel beteg emberekért,
emberek életminőségéért vállaltunk felelősséget, ezt igen korlátoltan engedhetjük meg magunknak.

Ezek a biomechanikai felfedezések óriási ugrást jelentettek a terápiás hozzáállásunkban,
viszont a tudomány egy több más területének irányából is elkezdtek zavarba ejtő információk bombázni minket

• Néha az MRI kép katasztrofális, a mozgásminta káoszos, így semmi nem kellene, hogy jól működjön,
  de mégsincs “beteg” :   az ember teljesen jól érzi magát.
• Néha viszont nincs komolyabb, vagy a tünetet indokló elváltozás az MRI-n, viszont a fájdalom mégis jelentős.
• Néha a minimális elváltozásokkal rendelkező páciens – ilyen az egészségeseknek is mindig van –
  elviselhetetlen fájdalmaktól szenved.

A képen látható Hölgynek pl. nincs tünete, pedig jó eséllyel “csúnyább” az MRI-je,
mint a k.  olvasónak.

Ilyenkor mi lehet a hiba oka?
– a biopszichoszociális modell:

Gyakran egyszerűen csak annyi, hogy a vizsgáló nem haladt a fent említett tudományos robbanással, és még mindig kizárólag sérvben, porckorong degenerációban gondolkodik.  Ha a szakember nem gondol a kötőszövetek érzékelőtestecskéinek az irritációjára, az MRI-n nem látható lágyrészek nem megfelelő lefutásából származó feszültségekre, a tünettől távol eső tartáshiba távoli hatására, akkor ilyen előfordul… Ebben az esetben nem kell lelki okokat keresni, egyszerűen csak nem voltunk elég figyelmesek…

Vannak egyáltalán lelki okok?

Nem véletlen kezdtem a porckorongsérv lelki okainak boncolgatását kezdő bejegyzést egy hosszú, a biomechanika fontosságát hangsúlyozó résszel. A lelki okok mindig kicsit ingoványos területnek számítottak, és számítanak annak ma különösen.  Nagy divat pszeudotudományos közhelyekkel dobálózni, melyekre rengeteg jól hangzó, de teljes mértékben felületes és tudományos szempontból értéktelen módszer és rendszer épült. Ezek népszerűek, hangosak, amire a világ bonyolultságát könnyebben emészthetővé tenni akaró, egyre infantilizálódó ember könnyen ráharap. Ezt a hibát ne kövessük el. Egy ismerősöm németjuhász kutyájának sajnos hirtelen lebénult a két hátsó lába egy súlyos gerinccsatorna szűkület miatt. Csak feltételezés, de nem hiszem, hogy a jó családban élő, igen szeretett kutya a súlyos lelki traumái miatt szűkítette be a gerinccsatornájának a csontos foramenét…

Persze ez is csak egy feltételezés.

Csernobilban 1986-ban az atomrobbanás után hirtelen pirossá váltak a fák törzsei a sugárzásától. Nem hiszem, hogy ez a fák lelki élete következtében alakult ki, valószínűbbnek tartom, hogy a radioaktivitásnak köszönhető, de ez is csak feltételezés.

Egy dolog viszont biztos:
Mi emberek sokkal bonyolultabbak vagyunk a csernobili fáknál, és az elménk jóval öszetettebb dolgokra képes, mint az ismerősöm kutyusáé.

Nálunk a pszichoszomatika kérdése nyilvánvalóan sokkal messzebbre vezet – és a modern tudomány egyre többet és egyre mélyebben foglalkozik ezzel a kérdéssel:

Prof. Dr. Peter O. Sullivan kutató fizioterapeuta eredménye szerint az MRI-n látható elváltozások a valóban fájdalmas gerincproblémáknak csak az 5-7 %-áért felelősek. A többi derék és gerincfájdalom úgynevezett “nem specifikus derékfájás”, melyben egész más tényezők a meghatározók…

Gerincfájdalom és az egyre nagyobb szerepet kapó psziché:

A stresszhelyetekre adott reakció a fejlődésünk során mindig a túlélésünket szolgálta. Ha megtámadott a farkas, akkor vagy gyorsan és hatékonyan menekülni vagy harcolni kellett.

• Nagyon jól jött, hogy a kötőszöveteink rostjai összehúzódtak, hiszen sérülés esetén így nem véreztünk annyira.
• Nagyon jól jött a szimpatikus idegrendszer tónusfokozódása, hiszen harc közben élesnek kell lenni, nem egészséges elaludni.
• Nagyon jól jött az izmok fokozódó tónusa, hiszen hatékonyabban tudtunk menekülni.
• és nagyon jól jött a stressz alatt előre helyeződő fej és megfeszülő hasizomzat,
  hiszen így a farkas nem rögtön a nyaki verőerünket és a létfontosságú hasi zsigereket harapta át,
  ami szintén jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az őseink túléljenek, és így Te most épp olvasni tudd ezt a bejegyzést.

Aztán az evolúció szempontjából néhány pillantásnak számító pár ezer év alatt hirtelen eltűnt körülöttünk az erdő,
és a kezedben lévő dárda helyét az ingerekkel bombázó telefon és a folyamatos döntéseket kikényszerítő reggeli dugó és a Bach csomópont vette át.

Csak amíg amíg a munkahelyedre beérsz, kétszáz döntést hozol.
Még csak fel sem tűnik, de pusztán annak, hogy sávot váltasz komoly súlya van: ha hibázol, akár meg is halhatsz.
És ez csak egy sávváltás…

Ráadásul az idegrendszerünk nem tesz különbséget a valós fizikai fenyegetettség és a vélt között:
stressz esetén ma is beindul bennünk a “támad a kardfogú tigris reakció”…

• A nyak, váll és has izmok megfeszülnek
• A fej előre helyeződik
• A rekeszlégzés az izmok túltónusa miatt megszűnik
• Az egész mozgásrendszer feszültsége ( az izmok kokontrakciójának a mértéke)  megnő.

Amíg ez a reakció pillanatnyi, és megfelelő fizikai választ kap ( futsz, harcolsz) addig persze nincs gond,
mert a jelenség nem hagy nyomot a testben.

Amikor a  “stressztartás” a szokásoddá válik –
az idegrendszeri minta szintje:

Azonban ha egy pozíció túl sokszor és túl sokáig van jelen, akkor az adott gesztus szokássá válik.
Az idegrendszer feltanulja a pozícióval járó izomfeszítéseket, és idővel ez a kicsit aggódós,
kicsit túlterhelt helyzet lesz az alapértelmezett tartásod.

Ha a szokásoddá válik az előre helyezett fejtartás, akkor a nyakizmok túltónusa összenyomja a csigolyákat, ami
keményen megterheli a porckorongokat, kisízületelet, így a krónikus stressz idővel konkrét mozgásszervi betegséget okoz.

A baj az, hogy az idegrendszer nagyon gyorsan tanul meg új szokásokat,
így a mozgásszervi stresszreakcióban használt testtartás is nagyon gyorsan válik a sajátunkká
– pár hónap és már észre sem vesszük, hogy púpos a hátunk, előre helyezett a fejünk,
ami miatt sokszoros izommunkát végezzük a saját magunk megtartásához.

Ez az izommunka nem ott terhel, nem annyira terhel amennyire kéne,
így vad tempóban gyorsítja a mozgásszervi degenerációkat.

Amikor még van menekülőút:

A helyzet ilyenkor kellemetlen, de itt még mázlink van: a testünk ilyenkor még nem rögzült bele a “stressztartásba”, így ha odafigyelsz, akkor könnyű változtatni. Az ebben a stádiumban érkező nyaki sérvesek korrekciója pl. a legtöbbször könnyű munka: “csak” egyszer meg kell érezni, majd tudatosítani és rendezni kell a tartást, és a probléma általában meg is szűnt, hiszen a tartás változtatása egész más csigolyahelyzetet, az pedig egész más porckorong terhelést jelent.

Ilyenkor a terapeuta feladata megmutatni és tudatosítani a “betegben” azt, hogy óriási túlfeszültségben tartja a testét. Ezzel a legtöbbször nem vagyunk tisztában, és komoly feladat megtanulni ellazítani a túlfeszült részeinket. Ebben az esetben a mozgásterápiának és a tartás korrekciójának nagyon erős pszichés hatása is van. A tartás beállítása radikálisan csökkenti pl. a test kortizolszintjét, ami már egy kellemes kört indít el.

Amikor beleragadunk:
– és a “stressztartás” az indentitás részévé válik:

Az izmaink kis kötőszövetes zsákokban futnak, melyeket úgy kell elképzelni, mint rengeteg egymásba helyezett krumpliszsákot: kettős kereszt alakú háló borítja az izomrostokat, melyek rostjai ha bármilyen irányban közelebb állnak egymáshoz, azok idővel kis kötéseket alakítanak ki, és pár év után a a mozgástartomány beszűkülését fogja eredményezni.

Magyarul: ha folyamatosan görnyedsz – akár a stressz, akár az íróasztalod, akár ezek kombinációja miatt – akkor az izmaidat burkoló kötőszövetek “belezsugorodnak” a helyzetbe, és lehetetlenné válik a rossz tartásból való kijövetel.

Ilyenkor produkálja a “húzd ki magad” tanácsra a klasszikusan nevetséges, erőlködős tartást az ember, hiszen ilyenkor az izmaival le akarja szkanderozni a rövidült kötőszövetet, ami természetesen lehetetlen. Az eredmény annyi, hogy a feszültséget más, valószínűtlen helyzetbe toljuk át a testen.

A terápia itt már nem rövid idő: fél  – két év rendszeres gyakorlás szükséges ahhoz, hogy az énkép, az identitás részévé vált helyzet újramodellezése megtörténhessen.

Ilyenkor a célzott mozgás hatása lassabb, kevésbé átütő, de mégis “életmentő” lehet.

• Hiszen sokszor a rövidült szövet nem csak egy előre helyezett fejtartásból származó nyaki sérv,
• vagy egy fokozott háti kifózis miatti szegmentális instabilitás,
• hanem a terhelt tartást okozó élethelyzet konzerválója is lehet,

Hiszen egy görbe, “magába zuhant” ember a tartása automatikus hormonális változást okoz:  a következményesen magas kortizol
és alacsony tesztoszteron szint miatt egyre kisebb eséllyel lesz képes:

• “belelazulni” az adott szituációba,
• majd hangot adni a kifogásainak.
• és tenni, fellépni ellene

Igy lesz a:

• nárcisztikus ember párja,
• a zsarnok főnök alkalmazottja,
• a manipulatív barátnő barátnője
• a családi konfliktusokkal rendelkező emberegyre kevésbé képes fellépni és változtatni a helyzete ellen.

Ma már egyre jobban látszik annak a mechanizmusa, hogy a mozgásrendszer szintjén

• hogyan lesz a gesztusból szokás,
• a szokásból tartás,
• a tartásból személyiségvonás,

a személyiségvonás pedig hogyan fog újra hatni a test szöveteire…
Hiszen a lelkiállapotból  eredő tartáshoz a kötőszöveti rendszer alkalmazkodik…

Akár jó, akár rossz irányban….

A mi felelősségünk tehát nem belerögzülni/ragadni az adott kellemetlen helyzetekbe ( mind az élet és mint tartás szinten )
folyamatosan mozgásban maradni, alkalmazkodni és így megtalálni a megnyugvás, és a relaxáció lehetőségeit.

Terapeutaként a test szintjén ebben a folyamatban segítünk akkor,
ha ez már egy strukturális károsodás vagy az izmok túlfeszültségből ( kokontrakció v. túlműködés)
származó tünet formájában jelent meg.

De jobb nem megvárni, amíg ez kialakul és a test szintjén elindulni
a kötőszöveti rendszer korrekciójának az útján.

Erre az NMPT egy nagyon jó lehetőség.

The post A porckorongsérv lelki okai – a gerincsérv pszichés faktorai appeared first on Porckorong.hu.

Szervezőként a Gerinc Nappal kapcsolatban második gondolatként az ugrik be, hogy borzalmas munka előkészíteni egy 1000 fős rendezvényt…

Aztán persze mindig gyorsan elrepül az év, elhalványul az összes komolytalan fogadalom és nehézség emléke, és elkezd piszkálni az érzés:

“nagyon át kéne adni az embereknek azokat az ismereteket, amiket az elmúlt év konklúziójaként megtanultunk.”

És elkezdjük újra – okulva az előző tapasztalatokból – szerezve egy csomó újat

Általában úgy indul el a következő Gerinc Nap szervezése, hogy elkezd “feszíteni” egy fontos fő üzenet – aztán erre “felfűzzük” az egész nap anyagát…

Idén ez az üzenet a kollégáimmal folytatott sok tapasztalatcsere,
és a rengeteg külföldi tanulmányút után szinte kényszerítő erővel jelentkezett:

Bár a gerinckezelés színterén még borzalmasan sok az idejétmúlt vagy tudományos alapok helyett egyes emberek tapasztalataira épülő eljárás – így bőven van mivel foglalkozni a mozgásterápia területén is – mégis elkerülhetetlenül ki és el akartam mondani azt, amit a fájdalomtudomány már jó ideje próbál berángatni a “gerinces területre” – bármennyire is szeretne az elhajolni előle:

A gerincfájdalomnak egyáltalán nem biztos, hogy ( csak ) a gerinced az oka…

– Akkor sem, ha ezt nagyon sok minden látszik alátámasztani (pl. MRI lelet, degenerációk, vélemények )
– és egyáltalán nem biztos, hogy meg tudod oldani a problémát, ha szorosan véve a gerinceden tartjuk a fókuszt.

Rengeteg fájdalomkutató, rengeteg kutatás és számos rendszerezett áttekintő tanulmány kezd egy irányba nézve rámutatni, hogy egész más tényezők is beleszólnak a gerincfájdalom mértékébe, a gyógyulás tempójába és esélyeibe mint a gerinc maga.

Erről – és a krónikus fájdalmak elkerülésről – szólt az utolsó előadásom, ami remélem el tudott indítani a résztvevőkben egy erős önvizsgálatot.

A Gerinc Nap előadásai:

Mivel a folyamat kora gyermekkorban indul, nagyon örültem Csíki Mariann érzelmekkel teli előadásának.
Mariann elsőre úgy tűnhetett, hogy nem elsősorban arról beszél, hogy egy anya hogyan tudja elkerülni a gyermekek gerincbetegségét…

Elsőre…:)

Hogy Mariann miért csak érintette a bébikomp elfelejtését és a gyerekszékek kiválasztásának módjait, hogy hogyan jöhet gerincfájdalom témaköréhez a gyermek megérintése, hordozása, szoptatása és a szülők gyerekhez való hozzáállása, az a végére vált nyilvánvalóvá a résztvevők számára. Fontosabb infók a felnőttkori gerincfájdalom kérdésében is, mint eddig bármikor hittük…

Kolonics Doktor a hétköznapi élet gyakorlati és praktikus dolgait tanította meg a résztvevőknek.
Az ADT-s csapattalálkozókon mi már megszoktuk, hogy Gábor jellegzetes humora lehetővé teszi kényesebb témák zökkenőmentesebb megvitatását is…. Most is beszélt olyan dolgokról, melyeket a legtöbben nem mernének direktben megkérdezni a mozgásszervi rendeléseken – pedig sokan nagyon kíváncsiak rá.

Az orvos-ADT többször említette a Gerinc Nap előtt, hogy úgy készült az előadására, mint egy profi boxoló:
fegyelmezetten, számolva az idővel, rákészülve az “ellenfél” – a gerincprobléma – tipikus támadásmódjaira.

Ennek a precizitásnak köszönhető, hogy a Gerinc Nap óta a jelen lévők pontosan tudják, hogy akár flexió intoleránsak
– Kolonics doktor természetesen ezt is lefordította emberi nyelvre – előre hajolni fáj – akár extenzió intoleráns a gerincük – hátra hajolni kellemetlen – egyik sem ok arra, hogy ne élvezzék az életet…

A Gerinc Nap szervezése maga is nagyon tanulságos volt:

Nagyon motiváló volt számunkra, hogy a hónapokkal előre meghirdetett rendezvényre pillanatok alatt elkelt az összes jegy, azonban idén a csapatunknak sokkal több nehézsége adódott a szervezéssel, mint bármikor korábban.

– a rendezvény helyszínének egészen furcsa reakcióitól
– az új informatikai rendszer beüzemelésén át.
– a lényegesen több résztvevő admisztrációján keresztül
– a saját magasabb elvárásainkig kb. minden nehezítette az életünket…

Menet közben rengeteg emberi hibánkba, és az egymással való kommunikációnk számos gyengeségébe ütköztünk bele, ami lehetőséget adott, hogy rádöbbenjünk, hol reagálunk és viselkedünk valamilyen régi berögzült hülyeségünk mentén. Egy ilyen rendezvény szervezése közben a csapatmunka tökéletes lehetőség ezeket felismerni és finomítani. Ez most annyira erősen működött, hogy beszéltük, hogy már csak ezért is jó lenne csinálni még egy Gerinc Napot. ( az előző másfél éve volt )

A Gerinc Nap kiállítói – és amit nem hozhattak el hozzánk:

Bonyolultabbá vált a kiállítói kérdés is. Miután bejelentettem, hogy kizárólag olyan cégeket keresünk, akik hasznos dolgokat kínálnak a gerincproblémás embereknek, egy sor “kamuterapeuta” és cég keresett meg.

•  Elektromos készülék, ami „oki szintű mozgásterápiának” nevezi magát csak mert random felületes izmokat “rántgat” meg.
  (miért is?)
• Mágikus henger és csodakütyü kereskedők sora…
  ( mutassatok légyszi egy tanulmányt, ami szerint ennek van bármi tartós haszna…)
• Végzettséggel nem rendelkező csontkovács, aki mindent (is ) gyógyít a saját maga által kitalált ropogtatással…
  ( vajon mennyi hasznos dolgot tudna csinálni a páciens, amíg nálad kockáztatja az egészségét??? )
• Soha nem látott „kínai és svájci professzorok” megtalálhatatlan kutatásaira épülő varázsketyerék…
  (miért pont a nem létező svájci és kínai professzorok ennyire népszerűek a csodakütyük salesesei között? )
• és hasonló szörnyűségek özöne talált meg az elmúlt hónapokban…

Gerinc Nap 2019 – amit a résztvevők láttak belőle:

A Szeptember 14 előtti éjszaka egyikünk sem aludt túl sokat, mert még az utolsó pillanatban is rengeteg dolgot hozzá akartunk tenni a Gerinc Naphoz. Bár már most látjuk, hogy nagyon sok mindent fejleszthetünk, azt hiszem megérte a közel fél éves előkészítő munka, ami mind abba az irányba vezetett, hogy végül kitehessük a rendezvény indexét:

“a gyógyulásodhoz való úton kis mértékben – főleg a tapasztalatunkkal – tudunk segíteni. Ha szükséges, át tudunk vezetni az elakadáspontokon – DE A MUNKA LEGNAGYOBB RÉSZE A TIÉD…
Aminek akkor lesz meg az eredménye, ha nem hitekre és véleményekre, hanem a modern tudomány eredményeire építve haladsz az úton. 

Ezúton köszönöm a résztvevőknek, a szervezőknek, a szakmai csapatnak, a segítőknek és a kiállítóknak a Gerinc Naphoz adott energiájukat.

The post Gerinc Nap 2019 – 1000 résztvevő – 2 hét alatt elkapkodott jegyek – maratoni szervezés – egy sor új nézőpont…( Gerinc Nap 2019 – a szervezői oldal ) appeared first on Porckorong.hu.

A legtöbb országban ha ostorcsapás sérülés ér valakit, akár hónapokkal később is fáj neki a szalagok hirtelen rántásából adódó szöveti károsodás.

A gerinces irodalomban azonban pár éve körbejárt egy érdekes kutatás:

Litvániában ez egészen másképp működik…

200 emberből 1 hónappal a ráfutásos autós ütközés után mindössze 1 embernek fájt a nyaka…
Ez megdöbbentően alacsony szám…

Óriási különbség pl. az ausztrál, kanadai vagy a norvég statisztikákhoz képest…

Vajon mi lehet a különbség oka?

( nézd meg a videót a blogbejegyzésben! )  

• A Litvánoknak nincs szavuk az ostorcsapás sérülésre.
•  A baleset után az orvos azt mondja: “semmi vész, menjen szépen dolgozni, elmúlik…”
  Igy az emberek nem várják el, hogy fájjon. Nem kérdezi a szomszéd hónapok múlva, “hogy fáj-e még a nyakad?” stb…

A kutatás ezt úgy fogalmazza meg, hogy Litvánia ellentétben pl. Ausztráliával nem “ostorcsapás kultúra”.

Természetesen a gerincfájdalmakért a strukturális elváltozások – sérv, kiboltosulások, porckorong degeneráció, stb... is felelősek, de ez a kutatás is erősen utal rá, hogy mellettük óriási mértékben meghatározók a szociális és pszichológiai faktorok, ill. az elvárások szerepe abban, hogy az adott strukturális elváltozás

• milyen mértékben,
• milyen tartósan,
• ill. néha abban is, hogy egyáltalán fog-e gondot okozni…

Ezért tud borzalmasan káros lenni az olyan jellegű kommunikáció, hogy

“olyan a gerince, mint egy 110 évesnek”

– hiszen ma már pontosan tudjuk, hogy a TÜNETMENTES emberek gerince is tele van
meszes felrakódásokkal, sérvekkel, kiboltosulásokkal, porckorong lelapulásokkal.

vagy pl. az:

“ezzel élete végégig együtt kell élnie”

– persze, hiszen a meszes felrakódás – spondylosis –  kétségtelenül az ízületi felszíneken marad.
Csak nem árt ehhez hozzátenni, hogy a fülét lóbálva, önfeledten rohangáló 5-6 éves kutyád gerince
is tele van meszes csőrökkel. Ő ebből nem csinál nagy ügyet – joggal – hiszen ez igen ritkán
okoz bármilyen problémát.

A derékfájások döntő többsége szerencsére  legtöbbször – akár az MRI-n látható elváltozások ellenére is –
nem ezekkel a tényezőkkel függ a legjobban össze, hanem:

• a gerincet tehermentesítő és stabilizáló izmok helyes bekapcsolódási sorrendjével,
• a tartással
• és fura mód a kipihentség mértékével, az izmok tónusával, ill. pont a problémát illető elvárásainkkal…

Ezzel azért jó tisztában lenni, mielőtt az ember elkezdi “temetni magát” a “110 évesekre jellemző” gerince miatt.

Erről a témáról beszélgettünk a fem3 cafén tegnap:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/42260_a-szakerto-elmondta-ezek-lehetne.html

( nézési idő: 8 perc.)

The post Litvániában nem fáj az ostorcsapás sérülés… appeared first on Porckorong.hu.

GERINCSÉRVES GYEREK?

De hát a gerincsérv az a felnőttek betegsége!?

Volt, egészen mostanáig…
Ma már sajnos nem ritka, hogy kamasz gyerekeknek fájdalmas tünetekkel járó gerincsérvük alakul ki,
de találkoztunk már 8 éves gerincsérvessel is.

De mi történik itt?
Mitől lesz a mai gyerekeknek gerincproblémája?

Láttad már a gyerekedet így ülni?

Vagy láttad már ilyen helyzetben? 

És ilyenben?

Ha a fenti kérdésekre igennel válaszoltál, akkor sajnos jó úton haladtok efelé: 

És ez sajnos nem vicc.

Modern kori civilizációnk kényelmi funkciói és technikai vívmányai – amellett, hogy egyértelműen segítik és megkönnyítik az életünket, – nagyon károsak is tudnak lenni, ha nem megfelelően használjuk őket. 

Az emberi idegrendszer kiskorunkban egy rendkívül intelligens szoftvert alakít ki, mely mérnöki pontossággal tudja, hogyan kell a mozgásszervrendszert működtetnie ahhoz, hogy a rábízott, két lábon járó humanoid sokáig egészséges maradjon. A baj az, hogy az eredeti szoftver nem az ülésre és a monitor bámulásra lett programozva.

Vagyis például, ha egy gyerek folyamatosan előre helyezve tartja a fejét (mert bámulja a monitort, a telefont, vagy unatkozva ül a padban), bizonyos izmok, szalagok, kötőszövetek túlnyúlnak, míg mások megrövidülnek a testében, így a szoftver is kénytelen ehhez alkalmazkodva lassan átprogramozni magát. Ennek következtében az izmok az új terheléshez igazodva már nem akkor, nem úgy, nem abban a sorrendben fognak bekapcsolódni, aminek az eredménye kő kemény túlterhelés az ízületeken. Ezt NMPT instruktorként úgy mondjuk, hogy felborul a természetes tartás és mozgásminta.

Ha még ehhez társul az, hogy a gyerek nem mozog eleget, nem hintázik, kúszik, mászik, fut, labdázik, és esetleg még ki van téve pszichés stresszhatásoknak is (pl. családi problémák, iskolai teljesítmény kényszer, szorongás, félelem, stb.) akkor fokozódik az esélye arra, hogy korai gerincproblémák alakuljanak ki nála.

GYERMEKKORI STRESSZ ÉS AZ NMPT KIDS: 

“Ugyan már, mitől lenne stresszes a gyerekem?” Nos, a teljesség igénye nélkül íme néhány példa, amelyek a gyermekekben feszültséget, stressz tüneteket, szorongást válthatnak ki: 

• CSALÁDI PROBLÉMÁK

Azt nem kell ecsetelni, hogy mekkora feszültséget kelthet egy gyerekben, ha a családjában rendszeresek a viták, netalán az erőszak, vagy a szóbeli bántalmazás. Ezekre a szervezet (a gyermeké is!) teljes természetességgel védekező reakciókat mutat: az izmok megfeszülnek, a kortizol szint megemelkedik, a fájdalomküszöb csökken. Ezek ma már tudjuk, hogy egyenes utak a későbbi gerinces tünetekig. Most remélhetőleg sokan azt gondoljuk, hogy a mi családunkban szerencsére nincs ilyen. Sajnos azonban nem kell ennyire messzire menni. Stresszhatás lehet a gyereknek már csupán a szeretetlenség vagy a szülői figyelem hiánya is. De adott esetben még a legnagyobb szeretetben is komoly stresszként élheti meg egy gyerek, ha testvére születik, ha a szülei elválnak, vagy ha haláleset történik a családban. 

• ISKOLAI TELJESÍTMÉNYKÉNYSZER 

Az iskolai magas óraszámok mellett rengeteg külön foglalkozásra járatjuk a gyerekeket, hiszen “töltse hasznosan a napot”, “délután nem tudunk rá vigyázni, mert estig dolgozunk”, különben is  “legyen ő a legjobb az osztályban”. Ezzel természetesen még több terhet rakunk a nyakukba. A megfelelési kényszer egyre csak növekszik bennük, mindenhol jól szeretnének teljesíteni, hiszen minden felnőtt ezt várja el tőlük.

• VERSENYSPORT 

A különóraként kínált sportfoglalkozások többsége versenycentrikus. A szülő a legnagyobb jó szándékkal viszi a gyereket ezekre a foglalkozásokra,  “valamit mozogjon az a gyerek”, hiszen a sport és a mozgás fontos. Csakhogy a legtöbb sportfoglalkozás teljesítmény orientált, a hétvégi versenyeken a csapatnak jól kell teljesítenie. Vagyis itt megint nem a felhőtlen, játékos mozgáson van a hangsúly, hanem szintén valaminek meg kell felelni. Ráadásul ha valaki nem akar versenyezni, akkor ezeken az edzéseken könnyen lekerül róla a figyelem, ami megint csak  feszültséget, önértékelési problémákat eredményezhet. A fókusz a versenysportban – egyébként teljesen érthető módon – a sportági mozdulatok elsajátításán és nem a helyes tartás és mozgásminta megőrzésén van. Fontos leszögezni, hogy nem a versenysporttal van a baj, hanem azzal, hogy ezen kívül nem nagyon van más, úgynevezett hobbi- és egészségmegőrző mozgásfoglalkozás.

NMPT KID’s EGY EGÉSZSÉGES MOZGÁSFORMA, AHOL A GYERMEK GYERMEK LEHET, EGY TÚLTERHELT VILÁGBAN

Az NMPT KIDS pont erre kínál lehetőséget. Ez a foglalkozás a felhőtlen mozgásról szól, ahol a gyerekek felszabadultan, de megfelelő, szakértő keretek között tudnak egy szeretetteljes, boldog, vidám légkörben mozogni. Itt amellett, hogy játékosan ki tudják engedni a gőzt és a felgyülemlett feszültséget, minden pillanat és minden mozdulat az egészségük megőrzését, a helyes mozgásminta megtartását és fejlesztését szolgálja – ami ma a civilizációs gerincbetegségek elkerülésének ( is) az egyik kulcsa.

Az NMPT KIDS-t azért hoztuk létre, hogy a mai gyerekek lelke megpihenhessen és feltöltődhessen, miközben egy olyan mozgás végez, ahol a mozgásrendszerének minden pontját a helyes minta felé tereljük. Így tudjuk a legtöbbet tenni az ellen, hogy a gyerek derékfájós kamasz, vagy gerincbeteg fiatal, majd később felnőtt legyen. 

Hiszünk benne, hogy egy olyan mozgásformát és óratípust alakítottunk ki, ami a túlfeszített közegében élő gyerekek számára nem csak kiemelkedően egészséges tevékenység, hanem egy olyan sziget tud lenni, amiben megkönnyebbülhetnek a felnőttek rohanó világának rájuk eső terhei alól.    

……………………………………………………………………………………………..

A cikk szerzői:

Amin Váci Virág
Dániel Nikoletta
Kuti Krisztina
Zsilák Judit
Pánczél Éva

Az NMPT KID’s módszer Csiki Mariann-nak, a Gyermekeink Mozgásáért Alapítvány tulajdonosának és Bene Máténak, a porckorong.hu alapítójának a közös kezdeményezése annak érdekében, hogy az egyre rosszabb tartású, egyre terheltebb közegben élő ma gyerekek el tudják kerülni a menetrendszerű fiatal felnőttkori degeneratív gerincproblémákat. Oktatóink képzett, rutinos instruktorok, akik nem csak a gyerek mozgásrendszerével foglalkoznak kiemelt lényeglátással, hanem menet közben a lelkükre is figyelnek.

OKTATÓINK:

Kocza István – III. kerület: 

The post NMPT KIDS – Ki menti meg 2000-es évek gyerekeit? appeared first on Porckorong.hu.

Babos Évával a Hatos Csatorna Sikersorozat c. műsorában beszélgettünk arról, hogy:

• mi a gerincsérv
• hogyan alakítunk ki magunknak porckorongsérvet
• milyen kezelések állnak rendelkezésre
• hogyan lehet elkerülni
• mi az ADT és az NMPT
• mennyit számítanak a pszichés faktorok
• mi a porckorongsérv gyógyításának lényege

Ha érint a probléma, érdemes megnézni a videót!

Hasonló videók gerincsérv témában:

Hasonló anyagok:

The post Beszélgetés a gerincsérvről – 25 perc a hátteréről és kezeléséről. appeared first on Porckorong.hu.

INGYENES PREVENCIÓS ANYAG IDŐS EMBEREK RÉSZÉRE AZ OTTHON TÖLTÖTT PERIÓDUS IDEJÉRE:

Tudom, hogy már mindent tudsz a koronavírusról…

… abban is maximálisan egyet értünk, hogy otthon maradni az egyetlen megoldás arra,
hogy megfékezzük a járványt – pontosabban kézben tarhatóvá tegyük – amire főként azért van szükség,
hogy az idős szeretteinket meg tudjuk védeni az egészségügyi kockázattól.

Tudom, hogy a lehető legkevesebbet mozdultok ki,
és sokat fertőtlenítetek, ami nagyon fontos…

Ez így felelős…

Viszont arra most sajnos kevesebbet gondolunk, hogy a négy fal közötti szeparáció és
az immobilizáció ( mozgáshiány ) mennyire negatív hatással tud lenni egy idős szervezet
állapotára. / csonttömeg, általános kardiális állapot, hangulat, járáskészség, stb…/

Ezért csináltam egy 13 oldalas PDF-et, amiben egy olyan mozgásprogramot és kifejezetten idős
embereknek szóló tippeket találsz, ami segíthet ennek a periódusnak a könnyebb otthoni átvészelésében
– nem elsősorban a koronavírus, hanem a szervezet egészének a szempontjából.

Nagy betűkkel írva, könnyen követhető tanácsokkal, és a tipikusan az otthon maradó,
keveset mozgó, sokat ülő időseket érintő problémák
elkerülésében hatékony gyakorlatokat tartalmaz!

Ha tudod, nyomtasd ki, add oda Nekik,
vagy ha használnak számítógépet, akkor küldd el számukra:

Itt tudod letölteni – teljesen igyen, bármiféle regisztráció nélkül.

Nincs benne semmi reklám vagy bullshit, csak a fontos mozdulatok és pár hasznos tanács.
Ha tudod, légyszi terjeszd minden érettebb korú ismerősöd körében!

The post Igy vigyázz az idős szeretteidre a koronavírusos otthonmaradás idején appeared first on Porckorong.hu.

Most fontos, hogy vigyázzunk egymásra, aminek a legbiztosabb módja, ha otthon maradunk.
#maradjotthon

“Viszont aggódom, hogy a gerincem rosszabbul lesz a járvány alatt,
ha addig nem tudok szakemberrel egyeztetni!”

Naponta halljuk ezt a mondatot!
Sajnos az egészségügy várhatóan egyre leterheltebb lesz, így – mint sok más terület is – a gerincproblémák kezelése
egyelőre háttérbe szorult.

Viszont gerincpecialista, porckorongsérvesekkel foglalkozó gyógytornászokként pontosan tudjuk, hogy egy gerincprobléma
mennyire megnehezítheti a mindennapjaidat, főleg ebban a helyzetben, amikor a tüneteket esetleg egy nagyobb aggódás,
egy krónikus stressz is befolyásolhatja.

Ahogy tudunk Neked segíteni:

• A geincbetegek kezlésén alapuló tanácsainkkal
• Oktatóanyagokkal
• ONLINE PORCKORONGSÉRV KEZELÉSSEL ( online tanácsadás )

Mielőtt rátérünk az online porckorongsérv kezelésre pár tanács:

Fontos, hogy az eddig tanultakat addig is alkalmazd
– most kicsit több időnk lehet erre  – így napi szinten foglalkozz a gerinceddel:

• ha lehetőséged van, sétálj egyenetlen talajon
  –  ez amellett, hogy a leggerincbarátabb mozgás, még stresszcsökkentő is
• ha home officeban dolgozol, vagy egyszerűen csak sokat ülsz, próbálj odafigyelni arra,
  hogy kb. 45 percenként állj fel, és 25 percenként változtass testhelyzetet.
  –  a moztulatlan ülés az egyik legkárosabb dolog a gerincünkre nézve, és most ez talán ritkábban jut eszedbe – pedig fontos.
• igyál megfelelő (kb. 2 l) mennyiségű tiszta vizet, hiszen a porkorongok szivacsként magukba szívják a környező
  szövetekből a folyadékot és a bennünk oldott ásványi anyagokat, de ehhez szükség van folyadékbevitelre.
  – ha nincs mit magukba szívni, ezzel a tápláltságuk nem lesz megfelelő, ami tovább ronthat a jelenlegi állapoton
• aludj eleget: nagyon fontos, igyekezz ágyba kerülni este 10 előtt.
  – kipihentséggel a gerinces tünetek kutatása szerint megdöbbentő mértékben támogathatod a gerincedet!

Sajnos gerincspecialistaként azzal is tisztában vagyunk, hogy ebben az időszakban várhatóan több gerincbeteg lesz,
mint eddig / több ülés, kevesebb mozgás, egzisztenciális problémák és egyéb megváltozott állapotok miatt megnövekvő stressz és félelem,
felborult napi ritmus…/ ezért mi ADT-k azonnal léptünk, és megnyitottuk az online kezelés – tanácsadás lehetőségét.

Online porckorongsérv kezelés azoknak, akik nem szeretnének várni a szakember felkeresésével!

Mit tegyél, ha gerincpanaszaid fokozódnak, és úgy érzed egyedül vagy a problémáddal?

Sajnos személyesen most nem tudunk segíteni, de online úton könnyedén kapcsolatba léphetsz egy terapeutával.
Jelenleg ez a legbiztonságosabb módja annak, hogy önmagad és mások egészségének kockáztatása nélkül javíts az állapotodon.

Itt megtalálod az elérhetőségeinket: https://porckorong.hu/kollegak/kategoria/adt-terapeuta/

Kiírtuk, hogy kik azok a kollégák, akik online tanácsadást ( porckorongsérv kezelés online ) vállalnak:

Most az ár is csökkent egy kicsit – hiszen nekünk sem kell beutaznunk a rendelőbe/ parkolnunk / stb. így ezzel is támogatni szeretnénk titeket.

Veletek vagyunk, és szaktudásunkkal állunk rendelkezésetekre!

Hatékony lesz a terápia interneten keresztül?
– miért működhet egy online porckorongsérv kezelés?

Ez egy reális kérdés, amiről a véleményünk az, hogy attól függ, hogy ki csinálja!

Manuális kezeléseket nyilván nem lehet neten keresztül nyújtani, de szerencsére a tudomány egyre jobban mutatja, hogy a degeneratív gerincproblémák egyik
leghatékonyabb megoldása pont a célzott mozgásterápia. Ennek a műlködésének a kulcsa az, hogy a szakember pontosan tudja meghatározni, hogy egészen konkrétan
melyik szövet is felelős egy tünet kialakulásáért – majd ezt célozva kell összeállítani a mozgásprogramot. A kérdésről laikusként könnyen azt lehet gondolni, hogy
egy MRI felvétel eldöntni ezt, de a tudomány rég tudja, hogy ez ritkán igaz.

Tünetmentes emberként is számos gerinc MRI elváltozással rendelkezhetünk, így a legfontosabb információkat ennek az értelmezéséhez is mindenképp
egy alapos kikérdezéssel, és funkcionális tesztekkel tudjuk megszerezni a mozgásterápiás terv felállításához.

Mivel “offline” is pont ezt csináljuk – ráadásul mindannyian évek óta gerincbetegeket kezelünk – a tapasztalatunk ezen a téren meglehetősen kiterjedt.

Amit online nem tudunk megadni, az jellemzően a személyes találkozás varázsa, a rendelőnk személyesebb közege, hogy hozzánk érkezve kicsit kiszakadsz a napodból, és csak
erre a témára fókuszálhatsz,  viszont ha ezektől el tudsz tekinteni, akkor az élő kezeléshez képest az online kezeléseink hatékonysága megközelíti az elő találkozásét.

Miért?

• Mert ugyanúgy rád szánjuk az időt ( van időnk átbeszélni mindent)
• Mert ADT ként a legtöbb információt abból nyerjük a terápiás tervet illetően, hogy mit mesélsz nekünk.pl. arról, hogy éjjel forduláskor érzel-e szúró fájdalmat
  ( szegmentális instabilitásra utal ) , vagy előre hajláskor fokozódnak a tüneteid ( kompresszió-flexió intoleranciára utal)  Ezekből rengeteg mindent megtudunk arról,  hogy
  melyik szövet irritációja okozhatja a tünetet, és rájuk építve újabb célzott kérdésekkel tovább fogunk “nyomozni”, hogy még pontosabban lássunk:
  – Inkább reggel vagy inkább este jelentkezik-e ez a tünet?  Más jellegű terheléssel / testhelyzettel összefügg?
  – Pár ilyen kérdés után legtöbbször szinte megjelenik előttünk a gerincedben található patológia képe – majd a megoldás iránya is.

  Ez a szakmánk mélységeinek a szépsége, amit rengeteg nemzetközi kutatásra, és a napi gyakorlatunkra építünk.

• Kamerán keresztül látjuk egymást, így gyakorlatilag azon kívül, hogy nem tudunk megérinteni, közel mindent ugyanúgy át tudunk adni neked,
  mint hagyományos ADT keretében./ Amúgy palpálni – érintéssel információkat gyűjteni – mi ADT-k élőben is csak kiegészítésként szeretünk.
  A tudomány jelenlegi állása szerint a hatékony mozgásterápiás terv kiadolgozásához a tapintással szerzett információk szerepe a
  megbízhatatlansága miatt elhanyagolható, ennél sokkal fontosabb a részletes kikérdezés, minden apró részlet átbeszélése
  a tüneteiddel kapcsolatban, hiszen döntően ez, az orvosod véleménye, és a funkcionális tesztek eredménye határozza meg a kezelést, eddig is ezt az elvet követtük,
  így azt gondolom, hogy ezért általában online is  erősek vagyunk /
• Az MRI vagy CT leleted képeit is a pontos tüneted fogják értelmezni. Évek óta ismert tény, hogy nincs szoros összefüggésben a képen látott állapot az aktuális tünetekkel, mert
  ez ennél egy sokkal árnyaltabb kérdés. Leegyszerűsítve: „kis sérv” is okozhat nagy fájdalmat, és egy „nagy sérvvel” is élhet valaki teljesen tünetmentes életet
  – viszont ahhoz, hogy a fájdalmat javítani tudd, ismerni kell, hogy mi okozza azt pontosan. Ezért kell sokat beszélnünk arról, hogy mikor, mire, hogyan, stb. fáj.
  (Ha előre felkészülsz abból, hogy pl. milyen testhelyzet, póz, fekvőhelyzet, tevékenység old vagy ront a tüneteiden, az nekünk pl. sokat segít.)

• Online is el tudjuk végezni (pontosabban be tudod mutatni), azokat a legfontosabb funkcionális teszteket, melyek fontosak és iránymutatóak lehetnek a közös tervet illetően.

• Minden kérdésedre igyekszünk válaszolni, jól szokott működni, ha előre összegyűjtöd a felmerülő kérdéseidet.

• Az ADT elvei mentén megtanítjuk azokat a gyakorlatokat, melyek segítségedre lesznek, ezt ellenőrizni fogjuk, a szükséges korrekciókat megtesszük.

• A hétköznapi életben jól használható tanácsokkal látunk el.

• Az esetek nagy részében viszont kb. 1-2 kontrolltanácsadás majd szükséges lehet, hogy követhessük állapotodat és ellenőrizhessük, hogy mindent jól megy-e.

  Igy ha komoly a gond, online is hathatósan tudunk segíteni!

Hogyan tudsz online tanácsadásra jelentkezni?

Ha van egy okos eszközöd (mobiltelefon, tablet) vagy laptopod, amin keresztül online videos kapcsolatot tudsz létesíteni, akkor technkailag nagyjából kész is vagy a tanácsadásra:

1. a kiválasztott kolléga valamelyik elérhetőségén vedd fel vele a kapcsolatot
2. ő minden további lépésről tájékoztat majd – ha tudod használni a skype-ot vagy a facebookot, akkor ez biztos menni fog.
3. a legutóbbi leleteidet előre el fogja kérni (e-mailben) és küld egy adatvédelmi nyilatkozatot. ( a bizalmas adataidat nem adjuk ki másnak)
4. a megbeszélt időpontban lezajlik a tanácsadás (szükséged lesz egy kis helyre, ahol a gyakorlatokat nyugodtan el tudod végni majd, ez lehet egy szőnyeg, vagy egy polifoam lent a talajon)

Mi ADT terapeuták eddig is ugyanezen modern elvek menték kezeltük a hozzánk fordulókat, a járványidőszak előtt is pont ugyanígy figyeltünk oda a fenti szempontokra,
és nagyon sok gyógyult pácienst tudhatunk magunk mögött.

Erősségünk abban rejlik, hogy a tüneteket mérlegelve próbáljuk a lehető legpontosabban felismerni a tipikus irányvonalakat, melyek mentén kezelünk/jelen esetben tanácsot adunk.
Szeretettel várjuk a megkeresésedet, és igyekszünk a lehető leghatékonyabban segíteni – az interneten át is!

A székesfehérvári Fekete-Ligeti Cintia (ADT ) páciensének tapasztalata:

“Kovács Ramóna vagyok 23 éves Nemrég motor balesetet szenvedtem, ennek következtében medencecsont törést illetve jobb alkar törésem lett. Mind a két helyen lemezeltek illetve a gerincemet csavarozták. A korházban azt mondták keressek fel mindenképpen egy gyógytornászt mert szükségem lesz rá . Egyik kedves barátnőm ajánlotta Cintiát aki neki is sokat segített már! Mivel vissza jött dolgozni ezért felkerestem . Megbeszéltünk egy online időpontot. Kb 1 órát tornáztunk ami nagyon tetszett. Pár órára rá észre vettem h használom többet a jobb kezem és, hogy nem fáj folyamatosan!
Nagyon várom a következő órákat! Egyedül is gyakoroltam itthon és egyre jobban mennek a gyakorlatok és sokat segítenek érzem a kezemen illetve a medencémen is !

The post Online porckorongsérv kezelés – segítség a kijárási tilalom alatt appeared first on Porckorong.hu.

Ha a fél ország home office-ból dolgozik és a mozgásszervrendszerünk is a “négy fal közé kényszerül”,
az hogyan hat a szervezetünkre?

A koronavírus miatti kijárási korlátozás nem csak a munkánkra, hanem a szervezetünkre is komoly hatással van – érkezik a válasz a baráti hangulatú interjúban.
A beszélgetés közben többek között előtérbe kerül a home office miatt elhagyott, a mindennapos tevékenységekkel járó mozgásos tevékenységeink fontossága,
de az is, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a home office rosszabb, mint a munkahely.

Hogy mitől függ, hogy jól jövünk-e ki a helyzetből?

Attól, hogy hol jobb nekünk – otthon / vagy az irodában…

A munkahelytől való elszakadás okozta aggodalom, stresszel is járhat, ennek legyőzésében a mozgás pedig nagy segítséget adhat! 

A jelenség nagyban érinti porckorongsérvvel, vagy gerincpanaszokkal küzdőket, az időseket, de a társadalom különböző személyiségű (introvertált vagy extrovertált) tagjait is, akikre mind másképpen hat az otthoni munkavégzés.

A jelenlegi helyzetnek lényeges eleme azonban a hirtelen változás: a szokásainktól való elszakadás, a munkába
“járás” elmaradása és a szociális kapcsolataink hiánya, melyeknek nagy szerepe lehet a mozgásszervrendszerünk állapotára nézve – hiszen sok minden pont a lelki állapotunk függvénye.

A home office-ban való munka, és a a szokásostól eltérő mindennapos mozgásos tevékenységeink elhagyása kiválthat
pszichés és a mozgásszervrendszerre káros, de akár pozitív hatásokat is!

Rideg Richárd riporter, a hallgatók és valószínűleg sok otthoni munkát végző olvasónk érdeklődése nyomán is teszi fel a kérdéseket Bene Máté Zoltán fizioterapeutának.

Ha a videót nem lenne időnk megnézni, Bene Mátétól elolvashatjuk a következő gondolatokat:

• Ha szigorúan a gerinc szöveteit nézzük, akkor a home office sok szempontból egészségesebb is lehet, mint egy irodában “vigyázz ülésben” dolgozni.
  / hiszen ha a snoopy-s pizsidben a lábadat a kanapéra feldobva dolgozol – és a testhelyzetedet is rendszeresen váltogatni tudod – az szerencsésebb a gerinc számára. /
• Az viszont komoly gondok forrása, hogy társadalmi szinten “parázunk” és stresszelünk.
  A mozgásszervrendszer erre reagál, feszesebbé válnak a szövetek, ami előfordul, hogy tüneteket okoz / fokoz / válthat ki
• Ha utálod a munkahelyed, akkor néha konkrétan előnyös lehet, hogy nem kell bemenni és elviselni az idióta főnöködet.
• Ha viszont szereted amit csinálsz / sikerélményt ad / ott vannak a barátaid, akkor pont a szoc.
  háló távolodásából adódó feszültség okozhatja a fokozódó mozgásszervi problémák forrását.

A GERINCBETEGSÉGEK NAGYON KOMPLEX DOLGOK

A tünetek kialakulásába majdnem ugyanolyan szerepet játszanak a pszichés tényezők, mint a szövetek – így érdemes mindkettőn dolgozni.

AMI FONTOS – ÉS AKIKNEK A LEGKÁROSABB A BEZÁRTSÁG:

– A gyerekeidet nem szabad “tespedni hagyni”, mert a növekedés közben MUSZÁJ mozogni, mert ezek adják meg a mozgásrendszer szöveteinek azokat az ingereket, melyek hatására az egészségessé, és erőssé tud fejlődni.
Vidd el őket sétálni, mert – karantén ide vagy oda – óriási szükségük van rá!

– A már érzékenyebb eü. állapotban lévő idős emberek számára sokszor a túlélés záloga a mozgás és a szociális kapcsolatok!
Mindenképp vedd rá őket a mozgásra és tarts kapcsolatot, mert a négy fal között, napfény, szociális háló és testmozgás nélkül sokkal nehezebb megőrizni az egészségüket!

Mit tegyél, ha gerincpanaszaid fokozódnak, és úgy érzed egyedül vagy a problémáddal?
A kijárási korlátozás alatt is elérhetőek a porckorong.hu  ADT terapeutái (gyógytornászai) akik online tanácsadást is vállalnak!

Hasznos és mozgásban gazdag időtöltést kívánunk a home office-ban dolgozóknak!

Ajánlott kapcsolódó blogbejegyzések:

• Online porckorongsérv kezelés –segítség a kijárási korlátozás alatt
• Így vigyázz az idős szeretteidre a koronavírusos otthonmaradás idején

The post Home office-ban a mozgásszervrendszerünk? – videóinterjú Bene Máté fizioterapeutával appeared first on Porckorong.hu.

Ebből a videóból azt tudhatod meg, hogyan függ össze a nyakfájás és a stressz.

A stressz a gerinc nyaki szakaszára hat a legjobban.
Ebből a videóból  kiderül, hogyan – és milyen szokásokkal tudod minimalizálni azt a káros hatást,
amivel a túltolt feszültség  idővel komolyabb nyaki gerinc problémákat okozhat.

Megnézzük a stressz mozgásszervekre gyakorolt hatásának egy tipikus útját, majd
átnézzük, hogyan lehet ezen a hatáson enyhíteni.

Amit érdemes még csinálni:

1. aludd ki magad!

A kutatás szerint a nyaki szegmentális instabilitás tünetei már ettől kiemelkedő mértékben javulnak.
Ha kipihent vagy, magasabb a stressztűrő képességed, a fájdalomküszöböd és javul a tartásod, ami a nyak szintjén mind nagy jelentőségű tényező.

2. javítsd a tartásod!

Ehhez érdemes egy modern szemléletű szakembert keresni, mert a téma egyrészt nagyon összetett, másrészt kevesen értenek hozzá igazán.
Ha egy NMPT instruktorral megjavítjátok a tested biomechanikai elrendezését, akkor egyrészt stressz ide vagy oda – sokkal jobb helyzetben fognak állni a nyaki
csigolya közti ízületeid – így kisebb lesz a sérülés vagy degeneráció esélye.  Másrész az órákon megtanulod felismerni a rossz mintát, és a szokásoddá teszed a korrekciót.

3. ha depressziós vagy, keress megoldást:

Ha megnézzük a firss MRI felvételedet, nem tudjuk belőle megjósolni, hogy a következő három évben fog-e fájni a nyakad.
( rengeteg tünetmentes ember felvétele tele van kiboltosulásokkal, meszes felrakódásokkal, degenerációkkal – mégsem fáj nekik )
Ellenben ha depressziós vagy, szinte biztosan fogsz valamilyen gerinces tünetet mutatni a következő három évben. Sajnos ebben az esetben
a hátfájás nem valódi okát – a depressziót – hanem a degenerációt kezelik – tévesen – ami így eleve kudarcra ítélt történet.

Ha bővebben érdekel a nyaki gerinc javításának / nyaki gerinc problémák megelőzésének az útja, akkor ebben az
anyagomban találsz bővebb információt:

https://porckorong.hu/nyaki-porckorongserv-oktatoanyag/

The post A nyaki gerinc problémák és a stressz kapcsolata appeared first on Porckorong.hu.

Ezt a mondatot pár évtizeddel ezelőtt rengeteg fiatal és kicsit régebb óta fiatal páciens hallotta az MRI lelete átvételekor.

Hogy mennyire rombol az ilyesmi, azt számos kutatás egyértelműen bizonyítja, így néhány kutató az utóbbi években utánajárt,
hogy pontosan mennyit számít önmagában egy MRI felvétel képe.

Mivel rengeteg levél érkezik a porckorong.hu-ra – egy becsatolt MRI lelettel – és a kérdéssel, hogy ezzel az eredménnyel milyen gyakorlatokat érdemes csinálni –
ebben a bejegyzésben azt foglalom össze, hogy
ÖNMAGÁBAN egész pontosan mire is következtethetünk egy gerincről készült MRI felvétel képéből.

A Skeletal Radiology 2014-ben mejelent cikkében teljesen egészséges, abszolút tünetmentes, 11 és 26 év közti
teniszjátékosok MRI felvételét nézték át.

Fiatal gyerekek, az átlagos életkoruk pont 18 év.

Az eredmény:

• közel 90% mutatott kisízületi degenerációt
• 62,2% mutatott porckorong degenerációt
• konkrét sérv 30,6 %-ban volt jelen
• csigolyaívszakadást a sportolók 5,1 %-ának a képe jelzett…

Ne!!!!
Ne azt vond le következtetésként, hogy a tenisszel bármi baj van!

Ha ugyanilyen MAKKEGÉSZSÉGES (!) focista srácokról csináltuk volna a felvétlelt, az arányok nagyon hasonlók lettek volna.

Azt a következtetést vond le, hogy a degeneráció valamilyen szinten TERMÉSZETES!

De tudom ennyivel még nem győztelek meg, mert könnyen lehet, hogy piszkálja a kritikus éned a tenisz köré épült – rotációk, asszimmetrikus terhelés, stb. – sok városi legenda.

Ezért nézzük meg, hogyan mutat a TELJESEN EGÉSZSÉGES (!!!) felnőttek MRI lelete:

Az alábbi kutatás egy 2015-ös vizsgálat eredménye, amiben 3110 tökéletesen egészséges emberről csináltak képeket – olyankat, akiknek korábban SOSEM fájt a dereka.
( ezúton respect a kutatók kitartó munkájának, hogy egyáltalán tudtak ilyen embereket ekkora mennyiségben találni )

Az eredmény:

30 évesen : 40%-nak van porckorong kiboltosulása és 52%-nak porckorong degenerációja
40 évesen : 50%-unknak van kiboltosulása és 68%-nak degenerációja
50 évesen : 60%-unknak lesz kiboltosulása és 80%-nak degenerációja
60 felett pedig közel 90% esélyed van a degenerációra és közel 70 a porckorong kiboltosulására.

!!! Ismétlem: ez a full egészséges, tünetmentes, terhelhető – “mosolygós gerincel rendelkező” emberek MRI felvétele – nem betegeké !!!!

Hol a hiba a képen és mi történik,
amikor elkezdem helyetted az “MRI leletedet” kezelni?

Szerencsére az “olyan a gerince, mint egy 110 évesé”  jellegű, borzalmasan káros közlések helyett kb. másfél évtizede elindult egy új mozgalom orvosok, kutatók és gerinccel foglalkozó gyógytornászok között,
ami úgy tartja, hogy az MRI-n látható degenerációkat úgy foghatjuk fel, mint a ráncokat az arcunkon – csak épp belül – a gerincben.

Ahogy öregszünk, a testünk sajnos ráncosodik – ez elkerülhetetlen…

És bármennyire is másképp ( rosszabbul?) mutat a tükörképünk az évek előrehaladtával – belenézve a tükörbe
ezek a ráncok baromira nem fájnak… ( Nézni lehet rossz őket – de fájni abszolút nem fájnak, és fura lenne őket “degeneratív arcbetegségnek” hívni…:)  )

Az alábbi kép a gerincfájdalmak jellemző okait mutatja meg:

Azok a gerincfájdalmak, melyekért az MRI-n is látható elváltozások a felelősek,
az összes gerincprobléma mindössze kb.9%-áért felelősek…

Tehát nem azt mondom, hogy a struktúra – a gerinced alkatrészei – nem számítanak, hanem azt, hogy ritkábban felelősek bármilyen problémáért, mint hittük..
A fájdalmak nagyobb részéért tartásbeli okok, alváshiány, az izmok túlhasználata, pszichés túlfeszültség, depresszió, kevés mozgás, szöveti túlterhelés és még ki tudja mi minden okozza…

DE
( és ez egy hatalmas de!!!)

Ha megfájdul a derekad, és készül rólad egy MRI felvétel, azon szinte – a fájdalmad okától függetlenül – szinte biztos látszani fognak a “belső ráncaid”
– azaz a kiboltosulás, a kopás, a degeneráció…
Ezzel nincs is baj…

A baj akkor van, ha ezt a két dolgot AUTOMATIKUSAN kötjük össze
– és húzunk közéjük azonnal oki kapcsolatot…

Ez borzalmasan sok terápiás tévúthoz, tévedéshez, felesleges ijedtséghez, és ebból fakadóan az érdemi megoldás eltévesztéséhez vezet.
Hiszen előfordulhat, hogy tényleg a kisebbség része vagy, akinek valóban pont az okozza a fájdalmát, ami a képen látható…

De az is könnyen lehetséges, hogy a képen látható dolog száz éve a gerincedben van – csak épp azóta nulla gondot okoz…
Ha ilyenkor elkezdem kezelni A KÉPET, akkor lehetséges, hogy úgy elmegyünk a valódi probléma mellett, ahogy kell.

Akkor honnan tudjuk, hogy mi a okozza a fájdalmat?

A páciensek szeretik azt hinni, hogy ha végre elkészül egy MRI felvétel a gerincükről, akkor kiderül, hogy mi okozza a fájdalmukat.
Ez egy olyan masszívan elterjedt tévhit, aminek ennyi bevezető után valószínűleg már látod, hogy kb. mennyi alapja van.

Egy profi terapeuta – ha tényleg meg akarja tudni, hogy mi a problémád és mi lesz rá a megoldás – mindenek előtt leül veled, és elkezd kérdezni.
Sokat…

• Mikor fáj, hogyan fáj, milyen jelleggel fáj?
• Milyen testhelyzet provokálja, enyhíti?
• Milyen napszakban jelentkezik?
• Mit kaptál rá eddig, mi segített mi nem?

Ez olyan mint egy izgalmas nyomozás, amiben minden kérdés kicsit segít közelebb jutni ahhoz a szövethez / problémához
– ami a fájdalom tényleges oka.

• Ha éjjel forduláskor fáj – ez az instabil, izomkontroll nélkül jelentkező kisízületi irritációra utal…
• Álláskor téglaérzést okoz – ez a hátizmok túltónusára, ami lehet egy kisízület védő mechanizmus, de egy rossz tartásbeli szokás eredménye is.
• Előre haljáskor, medence hátrabillenéskor fáj? ( annulus sérülés????, a hátsó szalag irritációja? )

Minden infó újabb kérdéseket vet fel, újabb teszteket húz magával – és lassan kirajzolódik a kép.
Ezt a képet az MRI eredmény árnyalja, támogatja, de ABSZOLÚT ÉS EGYÉRTELMŰEN NEM (!!!) TUDJA ÖNÁLLÓAN MEGRAJZOLNI.

Többek közt azért, mert a fenti három variáció előfordulhat, hogy pontosan ugyanazt a képet mutatja az MRI-n ( lelapult, hátra kicsit kiboltosuló porckorong) és mégis totálisan más
mozgásterápiás megközelítést kell alkalmaznunk a megoldásukhoz. ( Ráadásul ami segíteni fog az egyiknek, az jellemzően kellemetlen irányba viszi a másik pácienst.)

TIPP:
Ezért ha kérdésed van, kérlek ne egy MRI felvételt küldj az ADT-s kollégáimnak, mert abból önmagában nagyon amatőr dolog bármire következtetni.
Inkább hívd fel, és modd el neki a tüneteidet is…

Ja és még valami:

Az MRI leírás első elolvasása általában pár százelékkel önmagában rontja a derékfájós ember tüneteit.
Kivéve akkor, ha az ember TUDJA, hogy a rajta látható elváltozások milyen arányban fordulnak elő a tünetmentes embereken is.
( ezt illene csatolni a leletekhez)

Úgyhogy ha kézhez kapod az MRI felvételedet – és úgy adódik, hogy tele van “ráncokkal” – akkor lazulj el,
és gondolj arra, hogy mindenkinek tele van.
Nekem is.

Csak kérdezd meg, hogy érdekel-e?

The post Sajnálom, olyan a gerince, mint egy 116 évesé… appeared first on Porckorong.hu.